Csaknem hatezren voltak kíváncsiak az idei Science Expóra
Október végén tartották az idei Science Expót a fővárosi Millenárison. A Nemzeti Tudósképző Akadémia és a Nemzeti Innovációs Ügynökség közös eseményén számtalan egyetem és kutatóközpont vett részt, programjai pedig közel hatezer érdeklődőt mozgattak meg. Az NTA standját sok szülő, diák és tanár kereste fel, és telt házas volt az a kerekasztal-beszélgetés is, amin Varró András professzor részvételével a tehetséggondozás stratégiáit, a nemzetközi trendeket és hazai sajátosságokat vitatták meg.
A Millenárison október végén minden a tudományról szólt. A háromnapos Science Expón számos hazai egyetem és kutatóintézet volt jelen, és bemutatta programját a Nemzeti Tudósképző Akadémia is. Az eseményen összességében több mint 30 szervezet és 70 intézet vett részt, köztük a Magyar Tudományos Akadémia, az Academia Europaea Budapesti Tudásközpontja és a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat. A program résztvevői többek között robotokat irányíthattak, űrkutatási technológiákat ismerhettek meg, és a legkülönfélébb tudományos területek világába nyerhettek betekintést. Magát a rendezvényt Hankó Balázs nyitotta meg, aki beszédében kiemelte: a Science Expo célja, hogy a kísérletező fiatalok megtalálják a jövőjüket. A kulturális és innovációs miniszter beszélt arról, hogy Magyarország a sportban, tudományban és kultúrában is élen jár. A szakpolitikus az elmúlt évek kiemelkedő példáit is említette: Krasznahorkai Lászlót, aki az irodalmi, Karikó Katalint, aki az orvosi-élettani, valamint Krausz Ferencet, aki a fizikai Nobel-díjat kapta meg. Elmondta, hogy a magyar egyetemek előreléptek a nemzetközi rangsorban: ma már tizenkét magyar egyetem van a világ harmincezer egyeteme közül a legjobb öt százalékban.
A megnyitón beszédet mondott Hegyi Péter, a Nemzeti Tudósképző Akadémia programigazgatója és az Academia Europaea budapesti tudásközpontjának igazgatója is. A professzor kiemelte, hogy tudomány nélkül nem lenne biztonságos ivóvíz, antibiotikum, tiszta energia, mesterséges intelligencia. Nem létezne olyan társadalom sem, amely képes megérteni önmagát. Ugyanakkor a tudomány csak akkor tudja betölteni hivatását, ha kilép a laboratórium falai közül, és megmutatja magát. Ha láthatóvá válik, ha a kutatásból közösségi élmény lesz. A professzor hangsúlyozta, hogy ezt a célt szolgálja a Science Expo: hogy a tudomány kilépjen a laborból, és belépjen az életünkbe. Hegyi Péter elmondta ezt is, hogy a Nobel-díjasok és tehetséges diákok találkozójára, amit Szegeden tartanak november végén, több mint négyezer középiskolás regisztrált, ami nemcsak egy szám, hanem egyben annak jele is, hogy a fiatalok újra hisznek a tudásban, a kitartásban, a közösségben – és a tudományban, mint életformában.
A fiatalok érdeklődését a Science Expo is egyértelműen megmutatta. A nagyszínpad előtt kíváncsi tekintetek követték az előadásokat és bemutatókat. A beszélgetéseken a legkülönfélébb témák kerültek elő. Szó esett egyebek mellett az élelmiszer-tudomány újdonságairól, a mesterséges intelligenciáról és a robotikáról, a modern mellkassebészetről, a rákmegelőzésről és a személyre szabott terápiáról. Meséltek élményeikről a hazai kutatóűrhajósok is, méghozzá nem a megszokott kezetek között: Kapu Tibor és Cserényi Gyula rövid filmrészletek alapján mutatta be, hogy az űrben nem minden olyan, mint amilyennek a vásznon és a képernyőn keresztül látszik. A kutatóűrhajósok a videóbejátszásokhoz kapcsolódóan izgalmas kérdéseket is megválaszoltak. Ilyen volt például az, hogy lehet-e nyugdíjas asztronautákat az űrbe küldeni, krumplit termeszteni az űrhajón, vagy éppen fel lehet-e robbantani egy hatalmas aszteroidát nukleáris töltettel.
A Science Expo nagyszínpadán a Nemzeti Tudósképző Akadémia Szent-Györgyi tanárai és diákjai is tartottak előadásokat, többségükben kísérleti bemutatókat. Az iskolák közül képviseltette magát a Szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium, a Székesfehérvári Teleki Blanka Gimnázium, a debreceni Tóth Árpád Gimnázium, a Zalaegerszegi Kölcsey Ferenc Gimnázium, a hódmezővásárhelyi Németh László Gimnázium, a Gödöllői Református Líceum Gimnázium, valamint a Lauder Javne Iskola. A bemutatók betekintést engedtek egyebek mellett a vércsoport-meghatározás a gélelektroforézis mikéntjébe, az élettani és érzékszervi vizsgálatok kulisszatitkaiba, a Lego-készletek biológiaoktatásban való kreatív felhasználásába, a magyar kutyafajták genetikai vizsgálatába. Az NTA-s diákok nemcsak előadóként voltak jelen a Science Expón, hanem érdeklődőként is nagy számban vettek rajta részt: háromszázötvenen látogattak el rá az ország minden tájáról vagy közös, vagy egyéni szervezésben.
A Millenáris egyik előadótermében telt házas kerekasztal-beszélgetések zajlottak, párhuzamosan a nagyszínpados előadásokkal, kísérletes bemutatókkal. Ezeken a résztvevők olyan kérdéseket vitattak meg, mint például a közösségi média és a tudománykommunikáció kapcsolata, az antibiotikum-rezisztencia, a mesterséges intelligencia etikus használata, az önvezető autókkal szembeni technológiai, jogi, etikai és társadalmi elvárások, vagy éppen a robotika alkalmazási lehetőségei és korlátai. Telt ház előtt zajlott az a kerekasztal-beszélgetés is, amiben Varró András, a Nemzeti Tudósképző Akadémiát működtető Nemzeti Orvosbiológiai Alapítvány kuratóriumi elnöke, a Szegedi Tudományegyetem professzora vett részt. Beszélgetőtársaival azt vitatta meg, hogy a gimnáziumok és egyetemek tehetséges fiataljait hogyan támogathatja környezetük, beleértve a családot, a tanárokat és a döntéshozókat.
A beszélgetőpartnerek egyetértettek abban, hogy ezen a területen kiemelten fontosak azok a mentorálási lehetőségek, amelyek segítik a diákok és a hallgatók készségeinek fejlesztését. Varró professzor ezzel kapcsolatban elmondta, hogy valamilyen tehetség, átlagon felüli érdeklődés és képesség mindenkiben rejlik, és azt fontos felismerni. Említést tett egy olyan PhD hallgatóról, aki a természetet szerette, de a biológia nem különösebben érdekelte. Ő kiváló barlangász volt, így inkább azt a pályát kellett volna választania, mert abban ki tudott volna teljesedni. A példa alapján a hallgatóságot arra biztatta, hogy ha valami érdekli őket, akkor álljanak ki mellette, ne válasszanak más utat külső nyomásra. A helyzet hasonló a tudományos világban, a tehetséget ott is fel kell ismerni és hagyni kell kibontakozni, a fiatalokat pedig támogatni kell minden szinten. A kuratóriumi elnök a tanárok megbecsülésére külön is felhívta a figyelmet. Elmondta, hogy a gyerekek ugyan a szülőktől is kaphatnak jó tanácsokat, de a tehetséget a leginkább a tanárok ismerhetik fel az általános iskolákban és a gimnáziumokban. Később a fiataloknak fontos megfelelő mentort találniuk, olyat, aki mellett képességeiket a lehető legjobban ki tudják bontakoztatni. Ezt célozza az NTA programja.
2025.11.07.
Vissza