2023. október hónap legjobb képzési központja: Tóth Árpád Gimnázium, Debrecen
A debreceni Tóth Árpád Gimnáziumban fél évszázada indult az első biológia és kémia tagozatos osztály, az intézmény azóta is hű a hagyományokhoz. Az elsők között kapcsolódott be a Nemzeti Tudósképző Akadémia programjába, országos központként is működik. Októberben a gimnázium lett az NTA hálózatának legjobb középiskolája.
Több mint 50 éve van biológia és kémia tagozatos osztálya a debreceni Tóth Árpád Gimnáziumnak, az országban ott indult először ilyen típusú képzés. Az emelt szintű oktatás már a kezdetekben népszerű volt, az iskola diákjai sokszor vettek részt tanulmányi versenyeken. A Nemzeti Tudósképző Akadémia programjához is ennek kapcsán csatlakozott az iskola. „Az előzmény az volt, hogy a Szegedi Tudományegyetem indított egy országos Szent-Györgyi tanulmányi versenyt, amit a mi tanítványaink nyertek meg. A szegedi egyetemen zajló kutatásokhoz ekkor kerültünk először közel. A következő lépés az volt, hogy elindult az akkor még Szegedi Tudós Akadémia néven működő tehetséggondozó program, és annak kapcsán – 2016 októberében – megkeresték az egyik biológia-kémia szakos tanárunkat. Gőz József tanár úron keresztül kértek fel minket arra, hogy legyünk a program szakmai vezetői Hajdú-Bihar megyében” – mondja Fenyősné Kircsi Amália Márta, a debreceni Tóth Árpád Gimnázium igazgatója, aki matematika-kémia szakos tanárként személyesen is kötődik a természettudományokhoz.
A szakmai feladatokat Gőz József örömmel vállalta, a gimnáziumban sem volt kérdés, hogy a programot segíti infrastruktúrájával. „A tehetséggondozást fontosnak tartjuk, és mivel nagy iskola vagyunk – sok termünk és sok laboratóriumunk van –, adottak hozzá a lehetőségeink is. Intézményünknek hatalmas segítség, hogy a képzéshez olyan kísérleti eszközöket és berendezéseket kapunk a programon keresztül, amelyekhez amúgy nem jutnánk hozzá. Ez egy középiskola életében nem hétköznapi. Ezeket az eszközöket alkalmanként azok a diákok is használhatják, akik az NTA képzésében nem vesznek részt, de amúgy tehetségesek és érdeklődők. A programot a nyolcadikos gyerekeknek is bemutatjuk, amikor eljönnek hozzánk a középiskolai felkészítő szakkörökre” – mondja az igazgató.
A Tudósképző Akadémia a megye tanárait is közelebb hozta egymáshoz, köztük is remekül működik a tudásmegosztás. „Régiós központként eleve feladatunk volt, hogy fölkeressük a területünkön dolgozó szaktanárokat, és segítsük a fejlődésüket. Én például több mint 170 tanárral tartok fönt közvetlen levelező kapcsolatot. Rendszeresen szervezünk nekik továbbképzéseket, amelyeken olyan eszközökkel, eljárásokkal ismertetjük meg őket, amelyekkel még nem találkoztak. Jó példa erre a PCR, ami az ő egyetemi tanulmányaik idején még nem is feltétlenül létezett. Viszont ismerete ettől függetlenül fontos, hiszen szerepel az emelt szintű érettségi követelményei között – mondja Gőz József, aki biológia-kémia szakos tanárként nem csak a gyerekekkel foglalkozik, hanem a kezdetek óta segíti az NTA programjába bekapcsolódó kollégák tudásbővítését is.
Lehetőség a laborban
A Tóth Árpád Gimnáziumban zajló NTA képzésen jelenleg kilencven Hajdú-Bihar vármegyei diák vesz részt, közülük húszan a gimnázium tanulói, a többiek más iskolákból érkeznek. A programba már a kilencedikesek is bekapcsolódhatnak, tizediktől pedig komolyabb kísérleteket is végezhetnek, a legtöbben ekkor lépnek be a képzésbe. Annak időpontjait igyekeznek az iskolák munkarendjéhez igazítani, a diákok pedig saját elhivatottságuk szerint áldoznak plusz időt és erőt a programban való részvételre.
Az NTA debreceni központjában havonta legalább egy, de sokszor több képzési eseményre kerül sor, amelyek mindenki számára nyitottak. „Ezek között akadnak klasszikus laboratóriumi gyakorlatok és olyan molekuláris biológiai vizsgálatok is, amelyeket a Szegedi Tudományegyetemről kapott korszerű eszközökkel végezünk. Külső helyszíneken is szervezünk képzést, köztük az MTA, a megyei kórház és a Debreceni Egyetem intézményeiben, utóbbinak a skill laboratóriumában” – mondja Gőz József. Gyakran egyetemi oktatókat, kutatókat kérnek fel arra, hogy az iskolába ellátogatva mutassák be saját tevékenységüket. A gimnázium igyekszik kapcsolódó programot – kardiológiai előadásához például szívboncolást – is szervezni a látogatásokhoz. Ez a fajta tehetséggondozás az egyetemeknek is érdeke, hiszen annak eredménye náluk is megtérül. Azok az egykori tanulók, akik tudományos pályát választanak, egyéb programok kapcsán is visszajárnak a gimnáziumba. Nemrég ilyen volt a Magyar Tudományos Akadémia középiskolai alumni-programja, amelynek keretében orvosok, biológusok, biofizikusok tartottak előadásokat egykori iskolájukban.
A legkiválóbb NTA-s diákok nem csak az iskolai képzéseken és az ahhoz kapcsolódó programokon lehetnek jelen, hanem konferenciákra – Szegeden évente kétszer tartanak ilyet – is eljuthatnak. Ott az előadások mellett a laborokba is bemehetnek, találkozhatnak Nobel-díjas tudósokkal. A legjobb tanulók több egyetem – a Semmelweis Egyetem, a Debreceni Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem – nyári táboraiba is eljárnak, ezekhez csatlakozott tavaly az NTA tábora.
Programok egy témára
Az iskolának vannak saját programjai is, ilyen például az Agykutatás hete, ami több évtizede fut. „Ezt a programot évek óta a kolléganőm, dr. Szűcsné Kerti Anita szervezi, már komoly hagyománya van. Én is részt veszek hasonló program szervezésében az immunológia területéhez kapcsolódóan, együttműködésben a Debreceni Egyetemmel és az MTA debreceni immunológiai bizottságával. Megesik, hogy az immunológiai napon mi megyünk el ezen intézmények előadásaira, máskor pedig tőlük jönnek hozzánk szakemberek, és helyben tartják meg prezentációikat. Ha a lehetőségeink engedik, akkor az eseményhez extra programokat is kapcsolunk. Tavaly például az ELISA módszert mutattam be a gyerekeknek. Ez az immunológiai eljárás a covid-teszt mellett a terhességet vagy a drogokat kimutató gyorstesztek alapja is.”
Az iskola emelt szintű képzése és az NTA programja a diákok pályaválasztásában erősen leképződik. Ők az érettségi után nagy arányban választanak olyan pályát, ami a természettudományokhoz kötődik. Nem csak az orvosi képzések érdeklik őket, hanem a biológusi, a gyógyszerészi és a vegyészi, a vegyészmérnöki, a gyógytornászi és a dietetikusi is. A tagozatos képzésből a gyerekek 80-90 százaléka ilyen irányokba megy tovább, és sokan választják ezeket a területeket a többi osztályból is. Ha az iskola egészét nézzük, akkor azt mondhatjuk, hogy az érettségi után 50-60 százalékuk ilyen területen tanul tovább.
2023.11.28.