2024. január hónap legjobb képzési központja: a Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma és Kollégiuma, Pécs

„A lényeg, hogy a gyerekek érdeklődését felkeltse a kutatói életpálya, hogy rácsodálkozzanak a teremtett világ szépségére”

Kevés iskola mondhatja el magáról, hogy falai közt több száz éves hagyománya van a természettudományos oktatásnak, de Pécsen van egy ilyen. Ráadásul tartja a lépést a korral, és diákjai a legkorszerűbb ismeretekre is szert tehetnek ezen tárgyak óráin. Januárban a Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma lett a Nemzeti Tudósképző Akadémia legjobb képzési központja.

A Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma az elsők között kapcsolódott be a Nemzeti Tudósképző Akadémia programjába, az iskolában pedig már azt megelőzően is komoly hagyománya volt a természettudományos képzésnek. „Gimnáziumunkat a jezsuita rend alapította 1687-ben, tőlük vették át a ciszterci szerzetesek. Ők a természettudományos oktatást nagyon fontosnak tartották, amit az is mutat, hogy Magyarországon itt volt az első röntgen katódsugárcső. Ez máig megvan, itt őrizzük az iskolában. Gimnáziumunkban végzett Xantus János is, aki a Fővárosi Állat- és Növénykertet alapította. Az ő állattani gyűjteményéből máig vannak preparátumaink, van trópusi rovargyűjteményünk, kacsacsőrű emlősünk is. Úgy tudom, utóbbi Magyarországon csak a Természettudományi Múzeumban van rajtunk kívül” – mondja dr. Nyisztor Zsolt, a Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziumának igazgatója, aki biológia-kémia szakos tanárként maga is részt vesz az NTA képzésében. Az, hogy az iskolában a természettudományos oktatásnak komoly hagyománya van, az épületében is leképződik, már az is ilyen céllal épült. A közel 90 éve elkészült „új szárny” előadóinak padjaiba például már akkor bevezették a vizet és a gázt, az elszívórendszert, majd pedig az áramot is.

„Később új laborok és új előadók is épültek, az iskola folyamatosan fejlődött, egyre több tudományos eszközt szerzett be. Az állandó megújulás fontos, nem csak a természettudományok terén, hanem egyéb területeken is. A kémia és biológia mellett van nálunk nyelvi és néprajzi képzés, matematika- és informatikaképzés, van hatosztályos osztályunk is. A nyelvoktatást tagozaton kívül is fontosnak tartom, azt gondolom, hogy a természettudomány világában alapvető angoltudás nélkül nem lehet elindulni. Gimnáziumunk aktívan részt vesz az NTA képzésében is, egyszerre működünk országos és regionális központként.” Az iskolából 50-60 gyerek kapcsolódott be az NTA programjába, összesében pedig 100-120 diák látogatja az ottani órákat. Ők a régió tíz partneriskolájából érkeznek.

A szélrózsa minden irányából

„Remek diákok jönnek például Bonyhádról és Mohácsról, de érdeklődnek a szekszárdi gimnáziumok is. És persze érkeznek gyerekek a körülöttünk lévő nagy gimnáziumokból is. Mellettem Dénes Eszter tanárnő is Szent-Györgyi tanár, a szakmai élet pedig mindig pezseg. Gyakorlatilag nem telik el úgy egy hét, hogy ne lenne valamilyen fontos természettudományos program. Múlt héten például Aszódi Attila professzor volt nálunk a BME Nukleáris Technikai Intézetéből, előtte pedig dr. Petz Andrea tanárnő szervezett remek előadást a „Velünk élő kémia” előadás-sorozatában. Ő egyébként nemrég kapta meg a Rácz tanár út életműdíjat. Ugyancsak a közelmúltban volt vendégünk dr. Hoffmann Gyula, a Pécsi Tudományegyetem docense, aki genetikai témába engedett mélyebb betekintést. Az NTA-képzés keretén belül havi egy program lenne az elvárt, de mi ezt mindig túlteljesítjük.” A gimnázium február közepén egy kétnapos neurobiológiai hétvégét is tart, ami része az országos képzésnek is. Ennek alkalmából a gyerekek bemehetnek az egyetemi kutatólaborba, egy Junior Príma díjas orvos – aki egykori diák – pedig előadást is tart a részvevőknek. A program részeként sor kerül majd bonctani és mikroszkópos gyakorlatokra is.

Az iskola diákjai már többször voltak a Pécsi Tudományegyetem Skill laborjában is, részben az egyetem, részben az NTA-képzés szervezésében. Tavaly ősszel erre kétszer nyílt lehetőségük a tudósképzős diákoknak, és már tervben van a tavaszi látogatás is. „A Pécsi Tudományegyetem különböző kutatólaborjaiban tizennégy diákunk végez biológiai kutatásokat, többen pedig fizika, illetve kémiai témájú kutatásokba vesznek részt. Olyan diákunk is van, aki a fizika kapcsán a BME-vel működik együtt.” A gimnáziumnak távolabbi intézményekkel is van kapcsolata, ilyen például az ELTE és az SZTE, ahová a gyerekek szintén eljuthatnak. A Nagy Lajos Gimnázium egyéb programokra is kínál lehetőséget, lehet például néptáncolni és énekkarban énekelni, cserkészkedni, számos szakkörökre járni. Van a Nagy Lajosnak saját lézerbarlangja, vívópástja, elérhető a falai között a floorball és sok egyéb labdajáték, küzdősport is. Nyisztor Zsolt fontosnak tartja, hogy az iskola ne csak „tudásátadó intézmény” legyen, hanem olyan közösség, ahol a gyerekek jól érzik magukat, ahová szeretnek tartozni.

Főszerepben a kutatás

„A diákjaink számos egyéni és csapatversenyen is részt vesznek. Februárban kerül sor a Tudományos Diákok Országos Konferenciájának (TUDOK) tematikus fordulóira, ahol összesen 25 diákunk lesz jelen. Ők mindannyian saját kutatási témával dolgoznak, a legtöbben egyetemi háttérrel. Van, aki ökológiával foglalkozik, van aki radiológiával vagy neurobiológiával, vagy éppen biofizikával, néprajzzal vagy helytörténettel. A lényeg minden esetben az, hogy a gyerekek érdeklődését felkeltse a kutatói életpálya, hogy rácsodálkozzanak a teremtett világ szépségére. Ez lehet a kutatói életpálya igazi motivációja. Ettől persze még dönthetnek úgy, hogy a klinikum vagy az oktatás érdekli őket, a lényeg, hogy a tudományt szeressék.” A Nagy Lajos Gimnázium diákjai közül sokan választják az orvosi, gyógyszerészi, vegyészmérnöki és biológusi pályát, de népszerűek körükben az agrár és a biomérnöki irányok is. Tavaly az érettségiző diákok közel egyharmada tett biológiából emelt szintű vagy középszintű érettségit, és sokan érettségiztek kémiából is. A diákok közül vannak, akik az NTA egyetemi programjába is bekerülnek. Ilyen például Bosnyák Inez, aki egykori diákként most hatodéves orvostanhallgató a Pécsi Tudományegyetemen, MD-PhD-hallgatóként pedig a retinabetegségek hátterét és lehetséges terápiáját kutatja. A diákok persze nem csak a Pécsi Tudományegyetemre mennek tovább, hanem mellette számos további egyetemre, például a Szegedi Tudományegyetemre, Budapestre, vagy akár Debrecenbe és Győrbe is.

2024.02.20.