„A laborokban szerzett élmények rengeteget számítanak, egyfajta perspektívát adhatnak a diákoknak”
A matematika mellett a természettudományos tárgyak oktatásának is nagy hagyománya van az iskolában, amely az elsők között csatlakozott az NTA programjához. Kiválóan felszerelt laborjukban a sajátok mellett budapesti gimnáziumok diákjait fogadják, építve ezzel a fiatalok tudományos közösségét is. Áprilisban a Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium lett a Nemzeti Tudósképző Akadémia legjobb képzési központja.
A Fazekas nevét hallva az emberek többségének a matematika ugrik be, talán azért, mert a nagy múltú iskolában speciális matematikatagozatos osztállyal kezdődött a tehetséggondozás 1962-ben. Az akkori osztályból került ki az a nyolctagú magyar csapat, amelynek tagjai 1966-ban elindultak a diákolimpián. Köztük volt Lovász László, Pósa Lajos, Berkes István, Laczkovich Miklós és Pelikán József is, akik aranyérmet nyertek el. „A matematikára viszonylag korán ráépültek a természettudományok, elsőként a fizika, de később a biológia és a kémia is. Ma már arra vagyunk a legbüszkébbek, hogy a hagyományok miatt ugyan máig a matematika a legerősebb tárgyunk, de a többi területet is folyamatosan fejlesztjük. Van már társadalomtudományokra fókuszáló osztályunk, és jövőre indul humán osztály is, ahol a diákok kreatív írással foglalkoznak. Fontosnak tartjuk, hogy a tanulóink minden területen találjanak olyan kollégát, aki segíti a kibontakozásukat. Ennek érdekében rengeteg szakkört is indítunk, és is tartok két ilyet” – mondja Erős-Honti Zsolt iskolaigazgató, aki végzettségét tekintve nemcsak középiskolai biológiatanár, hanem PhD-fokozattal rendelkező kutatóbiológus és szakfordító is.
A sok területen történő tehetséggondozás sikerét mutatja, hogy a Fazekasnak szinte minden évben van OKTV döntőse minden tárgyból. Tavaly például több mint száz tanulójuk jutott be a döntőbe, és harmincketten a legjobb tíz közé is bekerültek. A diákok szép eredményeket – ami a gyakorlatban az első három hely valamelyikét jelenti – érnek el a többi hazai verseny döntőjében is, és kiválóan szerepelek a nemzetközi megmérettetéseken is. Ilyenek például a matematika, fizika, kémia és biológia, valamint a nyelvészeti, filozófiai és földrajz tárgyakban induló diákolimpiák, valamint a Kárpát-medencére kiterjedő versenyek. Az igazgató a diákok sikerei mellett arra is büszke, hogy a gyerekek nagyon önállóak. Ugyan tanári felügyelet mellett, de egészen komoly rendezvények szervezését is ők végzik. Ilyen például a Fazekas + Fesztivál, ahol a tanulók leveleznek az esemény százötven előadójával és ők menedzselik az rendezvény egészét, beleértve a hangosítást és a világítást, a stúdiómunkát és a médiaanyagok készítését is. Ennek eredményeként a tanulók tizenkettedikes korukra olyan tudástárra tesznek szert, amit más módon nem igazán tudnának megszerezni.
Az elsők között
A Fazekas az országos nyitáskor egyből bekapcsolódott az NTA programjába, és azóta is területi központként működik. Az ott zajló képzéseket Erős-Honti Zsolt mellett az iskola egyik biológia-földrajz szakos tanára, Gelencsér Flóra szervezi és vezeti. „Jelenleg 89 tanuló jár hozzánk a képzésre, és közülük 18 saját. Házon belül elsősorban molekuláris biológiai gyakorlataink vannak, és idén foglalkoztunk biostatisztikával is. Voltak anatómiai gyakorlataink is, köztük boncolás. A programjaink mindig elméleti bevezetővel indulnak, és tartoznak hozzájuk feladatok is, amelyeket a diákoknak meg kell oldaniuk. A tudás ilyen jellegű, gyakorlati alkalmazását nagyon fontosnak tartom. Egyetemekről és kutatóintézetekből járnak hozzánk meghívott előadók is, akik elsősorban orvosbiológiai témákról beszélnek a gyerekeknek. Voltak például idegrendszerről és érzékszervekről szóló előadások, amelyek nagyon népszerűek voltak. A HUN-REN Természettudományi Kutatóközpontból rendszeresen jár hozzánk egy olyan előadó is, akinek kutatócsoportja bionikával foglalkozik, és elektronikus támogatással, mesterséges intelligencia segítségével javítja az érzékszerveket.”
A gyerekek a házon belüli programok mellett ellátogathatnak a szegedi Nobel-díjas konferenciákra is, ahol remek élményeket szerezhetnek. „Az ottani tapasztalatok nagyon pozitívak, a diákjaink mindig nagy lelkesedéssel vesznek rajta részt. A rendezvényen jellemzően négy-hat fővel vagyunk jelen, ez alól csak azok az alkalmak kivételek, amikor az időpontjára esik valamilyen fontos verseny. A diákokat a konferenciára mindig felkészítjük, bemutatjuk nekik a vendégként jelen lévő tudósok kutatási témáit. A szegedi laborlátogatásokat is várják a diákjaink, függetlenül attól, hogy a saját laboratóriumunk is jól felszerelt. Fontosnak tartjuk, hogy a tanulóink ráláthassak az egyetemekben zajló labormunkákra, megismerjék a kutatóintézeteket. Rengeteget számít az is, hogy a konferenciák alkalmával beszélgethetnek aktív kutatókkal, egyetemi oktatókkal. Komoly jelentősége van annak is, hogy találkozhatnak PhD-hallgatókkal, vagy éppen meghallgathatják egy Szent-Györgyi hallgatók előadását. Az esemény kerekasztal-beszélgetésein a hallgatóktól kérdezhetnek hétköznapi dolgokat is, ami hatalmas segítség a pályaválasztás előtt álló diákoknak. A konferenciákon a gyerekek egymással is beszélgethetnek, egymással is kapcsolatot teremthetnek, ahogyan a tanáraik is. A program egyik legnagyobb értékét ez adja.”
Mindent megmutatni
A továbbtanulásról szóló döntés meghozatalát a gimnázium házon belül is próbálja segíteni. Tartanak például pályaorientációs napokat, amire rendszeresen érkeznek olyan szülők, akik kutatóként dolgoznak. Arra is van példa, hogy az ilyen szülők az igazgatót a tagozatos diákokkal saját laborjukba is meghívják. A Tudáshíd nevű pályaorientációs napot már cégek is segítik. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a diákokkal beszélgethetnek például gyógyszergyári vezetőkkel, és felkereshetik a vállalatok laborjait is. „Ezen a vonalon erős programunk a Fazekas mentorprogram is, aminél a gimnazistákat összekötjük aktív kutatókkal és egyéb szakemberekkel, például jogászokkal, bírókkal, szakfordítókkal, állatorvosokkal, informatikai szakemberekkel. A mentorok egyszerre egy-két diákkal foglalkoznak, jellemzően fél-egy éven át. Arra is volt példa, hogy egy diák a mentorálásról tudományos cikket írt, míg mások olyan információkat tudhattak meg a mentoruktól, amiket valószínűleg az egyetem sem szerezhetnének meg.”
A kitekintések után a diákok változatos irányokban tanulnak tovább, de vannak kiemelt területek. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy sokan választanak reál és gazdasági képzéseket, és népszerűek az orvoskarok is. Bár a brexit után a külföldi egyetemek népszerűsége csökkent, ma is sok diák – a tanulók nagyjából 30 százaléka – dönt úgy, hogy más országban folytatja tanulmányait. A NTA képzése és a Fazekas hazai laborlehetőségeket bemutató programjai segítik visszafogni ezt a folyamatot, ezek miatt sokan maradnak inkább itthon. „A hazai kutatóhelyeken megszerzett tapasztalatok komoly hatást gyakorolnak a gyerekekre, erről személyes tapasztalatom is van. Voltak például diákjaink, akik azt mondták, hogy külföldre kell menniük ahhoz, hogy jó kutatók legyenek, de miután látták az itthon zajló kutatásokat, megnyugodtak és maradtak. Ez is mutatja, hogy az élmények rengeteget számítanak, egyfajta perspektívát adhatnak a diákoknak.”
2025.05.29.