2024. január hónap legjobb hallgatója: Juhász Gábor

„Engem a legjobban az orvoslás tudományos része érdekel”

Ötödéves orvostanhallgató, aki tanulmányai mellett ecetmuslincák kiválasztósejtjeit, vagy éppen egy olyan fehérjének a mutációját vizsgálja, ami emberben neurodegeneratív elváltozást okoz. Bár mindezt kikapcsolódásként éli meg, utóbbi témából hamarosan megszülethet az elsőszerzős publikációja is. Januárban Juhász Gábor lett a Nemzeti Tudósképző Akadémia legjobb egyetemi hallgatója.

Juhász Gábor 2019-ben kezdte meg tanulmányait a Szegedi Tudományegyetem orvosi karán, a Nemzeti Tudósképző Akadémia képzésébe pedig egyből bekapcsolódott. „Mivel a szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnáziumba jártam, a programról már korábban is tudtam. Bár akkoriban még gyerekcipőben járt, a képzésben is részt vettem, jártam Nobel-díjas találkozókon is. Viszont akkoriban még csak az volt biztos, hogy szeretem a biológiát, az még nem volt egyértelmű, hogy orvosi egyetemre jelentkezek. A tanáraim, barátaim véleménye terelt ebbe az irányba, ők győztek meg arról, hogy biológiával itt is tudok foglalkozni, főleg ha benne maradok a Szent-Györgyi programban.” A gimnáziumi években Gábor még nem járt be kutatólaboratóriumokba, ez csak akkor változott, amikor megkezdte egyetemi tanulmányait, és megismerte az NTA ottani mentorait. Köztük volt névrokona, dr. Juhász Gábor, akinek a prezentációja a legjobban felkeltette az érdeklődését.

„Az előadás elsősorban az autofágiával foglalkozott, mert Juhász Gábornak akkoriban azzal kapcsolatban volt sok kutatása. Ez a téma nagyon érdekes, esélyes arra is, hogy az öregedéssel kapcsolatban gyógyászati felhasználása legyen, esetleg lelassíthassa azt. Az előadás után egyből írtam egy emailt Juhász Gábornak, megkérdezve, bemehetek-e laborjába. Igenlő választ kaptam, az ottani légkör pedig nagyon tetszett, szimpatikusak voltak a kutatók is.” Gábor innentől kezdve rendszeresen bejárt a Szegedi Biológiai Kutatóközpontba, mentorának a kutatásaiba pedig egyre jobban bevonódott. Először egy vesesejtes vizsgálatba kapcsolódott be, ami az ecetmuslinca kiválasztósejtjeit, azok működését tanulmányozta. Ez a téma azért érdekes, mert ezek a sejtek sok tekintetben hasonlóak az emberi kiválasztósejtekhez. Gábor részt vesz más kutatásokban is, köztük olyanban, ami a neurológiához kapcsolódik. Ez egy olyan fehérjére, annak a mutációjára fókuszál, ami emberben agyi vasfelhalmozódást okoz, és ahhoz köthetően neurodegeneratív folyamot indít be. Az erről szóló publikációnak várhatóan Gábor lesz az első szerzője, társszerzős cikke pedig már korábban is jelent meg.

„Mivel a laborba rugalmasan járhatok be, az ottani munkát jól tudom illeszteni az egyetemi feladatokhoz. A tanóráimat igyekszem a hét első felére sűríteni, és így szabaddá tenni a hét második felét, hogy akkor a laborban lehessek. Arra is van példa, hogy hétvégén megyek be a laboratóriumba. Ezt a munkát kikapcsolódásként fogom fel, ugyanis az egyetemen elsősorban a gyógyítást tanítják, de engem a legjobban az orvoslás tudományos része érdekel.” Gábor az egyetemi MD-PhD programba egyelőre nem kapcsolódott be, de jövő évben még megteheti ezt. Rengeteg dolog érdekli és a kutatásai is sok területhez kapcsolódnak, így még nem egyértelmű az sem, hogy az orvosláson belül milyen irányba megy majd tovább.

2024.02.09.