„Azt gondolom, a mentorok személye a kutatásban is rengeteget számít”
A tudomány világa már gimnazistaként érdekelte, hamar egyértelművé vált számára, hogy kutatni szeretne. Októberben a Nemzeti Tudósképző Akadémia legjobb egyetemi hallgatója Bosnyák Inez lett, aki hatodéves orvostanhallgató a Pécsi Tudományegyetemen, MD-PhD-hallgatóként pedig a retinabetegségek hátterét és lehetséges terápiáját térképezi fel.
Bosnyák Inezben már gyerekkorában dolgozott a kíváncsiság, szerette megérteni az okokat, a kapcsolatokat és összefüggéseket. Akkoriban nyomozó akart lenni, felnőve pedig rájött, hogy a kutatás is ugyanazon az elven működik: rá kell jönni, mi hogyan működik. A diákköri munkát gimnazistaként kezdte meg a Transzlációs Medicina Intézetben, ahol eleinte az akut hasnyálmirigy-gyulladással foglalkozott. A Nemzeti Tudósképző Akadémia programjába mentorával és junior mentorával együtt jelentkezett, a munkát is közösen kezdték meg. Az egyetem indulását követően érdeklődése egyre inkább a neuroanatómia felé fordult, végül amellett tette le a voksát. „Ebben szerepet játszott, hogy prof. dr. Reglődi Dóra személyében kiváló anatómiai gyakorlatvezetőnk volt, a tárgyat neki köszönhetően szerettem meg. Lenyűgözött, hogy mindig az összefüggéseket emelte ki, nem a száraz tényeket. Az Anatómiai Intézetében a szigorlatom után, a másodév végén kezdtem el demonstrátorkodni, ami afféle segédoktatói szerep. A kutatómunkát egy évvel később kezdtem az intézetben, a mentorom Reglődi professzor lett, a junior mentorom pedig dr. Váczy Alexandra. Azt gondolom, hogy a mentorok személye a kutatásban is rengeteget számít.”
Főszerepben a retina
Bosnyák Inez ötödéves hallgatóként kapcsolódott be az MD-PhD-programba, elsősorban neurológiai, szemészeti területen kutat. Még nem egyértelmű, hogy a végzést követően melyik irányba megy tovább, de az biztos, hogy a diploma megszerzését követően az Anatómiai Intézetben szeretne maradni PhD hallgatóként, folytatni szeretné az oktatást és a kutatást. Két fogorvos-tanhallgató csoportja most is van, nekik anatómiát oktat. Emellett tagja a retina-kutatócsoportnak is. „A csoportunk egereken modellez iszkémiás retinopátiát, első körben annak optimalizálásával foglalkozunk. Mivel ilyen mechanizmus mentén alakul ki a diabéteszes retinopátia, a glaukóma és akár a koraszülötti retinopátia is, az egérmodelleken először oxigénhiányos állapotot hozunk létre, majd azt vizsgáljuk, hogy erre a retina hogyan reagál. Ezekre a betegségekre még nincs mellékhatásmentes kezelési mód, és az eredetük sem teljesen tisztázott, sok még a kérdőjel. A munkánk során ezekre keressük a választ.” A kutatócsoport az egyes sejttípusok érzékenységét is az egérmodellek segítségével vizsgálja, ahogyan azt is, hogy a retinakárosodás mértéke hogyan függ össze az oxigénhiány idejével. Ennek érdekében a retina állapotát az oxigénhiány időgörbéjén követik nyomon.
Ígéretes védelem
Az Anatómiai Intézetben egy növényi hormonnak a hatását is vizsgálják az oxigénhiányos retinopátiában. Ehhez szintén az egyik általuk optimalizált egérmodellt használják, a lehetséges terápiás módszert is azon tesztelik. Az intézetben az adenilát-cikláz-aktiváló polipeptid (PACAP) védőhatásait is kutatják. „Ennek és a specifikus receptorának az emberi szemben való eloszlását mi írtuk le másfél évvel ezelőtt, és az nagyon hasonló volt ahhoz, mint amit az állatokban tapasztalunk. Régóta tudjuk, hogy ennek a neuropeptidnek számos védőhatása van, ugyanakkor ha szisztémásan alkalmazzuk, mellékhatása is lehet. Emiatt lehet ígéretes a szemcseppes alkalmazás, ami lokális. Most ennek a lehetséges formáit is teszteljük nem csak oxigénhiánynál, hanem gyulladásos retinabetegségeknél is. Ennek ígéretes transzlációs értéke is lehet.”
Bosnyák Inez eddig három Anatómiai Intézethez kötődő publikációban társszerző, jelenleg pedig egy olyan cikke van bírálat alatt, ami más intézmény témájához kapcsolódik. Ez annak köszönhető, hogy idén nyáron eltölthetett egy hónapot a Mayo Klinikán, ahol Morava Éva professzor kutatócsoportjához csatlakozhatott. A kinti munka során a glikozilációs rendellenességek patomechanizmusának vizsgálatába kapcsolódhatott be. Mivel ezek a rendellenességek gyakran szemészeti következményekkel is járnak, az eredeti kutatási témájához kint is tudott kapcsolódni.
2023.11.16.