Kiváló Szent-Györgyi Hallgató díj: Kádár Anna Zsófia
Kádár Anna Zsófia: „A genetikai sajátosságok felderítése forradalmasíthatja az iszkémiás stroke kezelését”
A véralvadást kutatja, keresve azokat az okokat, amelyek a stroke sikertelen vérrögoldó kezelésének hátterében állnak. Már több társszerzős közleménye is született, tavaly pedig első helyen végzett az országos TDK-konferencia egyik szekciójában. Kádár Anna Zsófia, a Debreceni Egyetem általános orvostudományi karának negyedéves hallgatója Kiváló Szent-Györgyi Hallgató díjat vehetett át a Nemzeti Tudósképző Akadémia vezetőitől.
Kádár Zsófia elsőéves orvostanhallgatóként lépett be az NTA programjába, és egyből az iszkémiás stroke témakörét kezdte el kutatni Bagoly Zsuzsa mentorálása mellett. Munkájához sok segítséget kap egy PhD hallgatótól, Hodossy-Takács Rebekától is. „Nálam eredetileg is tervben volt, hogy az orvosi egyetem mellett végzek kutatómunkát, így egyből keresni kezdem azokat a lehetőségeket, amelyek közül választani lehetett. Az NTA-s mentorokról kaptunk egy külön listát, amit átolvastam, és azt éreztem: Bagoly Zsuzsához mindenképpen el kell mennem egy beszélgetésre. A találkozás után egyből eldöntöttem, hogy nála szeretnék kutatni, más helyeket már nem is néztem meg.”
Zsófi a laboratóriumban egypontos nukleotid-polimorfizmusokat keres stroke-os betegek mintáiban (ezeket a DNS szekvencia-variációkat az angol rövidítés után SNP-knek nevezik). Ilyenek akkor jönnek létre, amikor egy nukleotid a genomban megváltozik. Ezek azért fontosak, mert úgy tűnik, befolyásolják az iszkémiás stroke vérrögoldó kezelésének kimenetelét. Ez azért lehet fontos, mert az iszkémiás stroke-nál az orvosok egy speciális infúziót alkalmaznak, de az azzal végzett kezelések csak az esetek kevesebb mint felénél sikeresek, és a betegek 6-8 százalékánál koponyaűri vérzést is indukálnak. Itt jön képbe a feltételezés, mely szerint az ilyen kezelésnek a kimenetelét pont az SNP-k befolyásolják. „Ennek a kérdésnek a tisztázása azért fontos, mert ezek a DNS-elemek a betegek genetikájától függően változhatnak, és helyszíni PCR-tesztekkel azonosíthatóak lehetnek. Emiatt a felderítésük forradalmasíthatja az iszkémiás stroke kezelését. Ha ugyanis sikerül tisztázni, hogy valakinél jelen van-e egy adott genetikai variáció, akkor az alapján eldönthető, hogy a kezelés után szükséges-e szorosabban követni az állapotát az intenzív osztályon, kell-e jobban figyelni például a vérnyomását.”
Fókuszban az idegrendszer
Az a munka, amit Zsófi a laborban végez, közelebb áll a klasszikus klinikai kutatásokhoz, mint az alapkutatásokhoz, így a munkarendje tömbösített. Megesik például, hogy az egyik héten akár öt napon keresztül is ott kell lennie reggeltől estig, és folyamatosan méréseket kell végezni. Ez nyáron könnyen megoldható, de év közben azért igényel komolyabb szervezéseket is. Zsófi már azt is tudja, hogy diploma megszerzése után a központi idegrendszerrel szeretne foglalkozni. „A nagy álmon az, hogy neurológus legyek, de második lehetőségnek meghagyom az idegsebészet is. A kutatást a szakvizsga megszerzése után sem szeretném abbahagyni, a klinikai munka mellett azzal is szeretnék foglalkozni. Ez számomra fontos, a következő tanévben elkezdem majd az MD-PhD képzést is.”
Zsófi a kutatásairól már tartott előadást hazai szakmai konferencián, tavaly nyáron pedig megjelent két társszerzős közleménye (itt és itt). Hamarosan publikálnak majd egy harmadikat is, aminek már osztott első szerzője lesz. A TDK konferenciákon már korábban is elért szép eredményeket, tavaly pedig a szekciójában ő nyerte meg az egyetemi és az országos versenyt előadásával. A Korányi Frigyes Tudományos Fórumon egyik szekciójában tavaly harmadik helyezést ért él, egy évvel korábban pedig második helyezett lett a Sántha Kálmán Tudományos Kerekasztalon is a szekciójában. Tudományos munkáját elismerendő már több évben elnyerte az Egyetemi Kutatói Ösztöndíj Program támogatását. Zsófi aktív a közösségi munkában is, aminek részeként az idei tanévtől titkári feladatot vállalt az orvostudományi kar tudományos diákköri tanácsában.
2026.01.07.