2023. november hónap legjobb mentora: Juhász Gábor
Neurodegeneratív rendellenességek esetmuslincába rejtve – mit hoz a jövő?
Először az ecetmuslinca kiválasztósejtjeit, azok működését vizsgálták, ami azért érdekes, mert sok tekintetben hasonló az emberi kiválasztáshoz, szűrletképzéshez. Aztán újabb feladatok jöttek, jelenleg emberben vasfelhalmozódással járó neurodegenerációt modelleznek a Drosophilában. Novemberben prof. dr. Juhász Gábor lett a Nemzeti Tudósképző Akadémia legjobb mentora, aki hallgatóját – aki történetesen a névrokona – egy junior mentorral közösen segíti.
Juhász Gábor az ELTÉ-n végzett biológusként, majd a PhD fokozat megszerzése után egy ideig az Egyesült Államokban dolgozott. Visszatérve az ELTÉ-n fejezte be kinti munkáját, és 2009-ben itt indította el saját kutatócsoportját. Amikor 2014-ben Lendület pályázatot nyert, Szegeden is indított egy kutatócsoportot, így került kapcsolatba az akkor még csak ott működő Nemzeti Tudósképző Akadémia elődjével. „Szegeden dolgozott biológuskollégám, Szabad János, aki az egyik mentora volt az NTA-nak. Ő a szegedi kutatócsoportunk indulása után ment nyugdíjba, és azzal egyidőben köszönt le a Nemzeti Tudósképző Akadémiánál is. Volt egy mentorált hallgatója, Tóth Dávid, akivel onnantól én folytattam a munkát. Később hozzám került a szintén orvostanhallgató Esküdt Zsombor is, akit hamarosan már nem én segítettem, hanem egy tapasztalt kollégám, Szabó Áron. Őt mentornak javasoltam, mivel saját jogon nyert kutatási pályázatokat. Nekem jelenleg egy mentorált hallgatóm van, Juhász Gábor, aki ötödéves orvostanhallgató. Őt egy junior mentor, Maruzs Tamás segíti, aki egy nagyon tapasztalt posztdoktor, 2015-ben szerezte a PhD fokozatát. Ő az, aki napi szinten Gábor mellett van, biológusként felügyeli a kísérleteit a laborban” – mondja prof. dr. Juhász Gábor.
Ifjú névrokonának témája egy olyan kísérletsorozathoz kapcsolódott, amelyben Maruzs Tamás már korábban is aktív volt. Ő egy gerinctelen állatmodellel, az ecetmuslincával foglalkozott, annak kiválasztósejtjeit, azok működését vizsgálta. Ezek azért érdekesek, mert sok tekintetben hasonlóak az ember kiválasztósejtjeihez. Nálunk a kiválasztás során képződő szűrletet egy úgynevezett ultraszűrő membrán hozza létre, ami megtalálható a Drosophilában is, annak még a molekuláris összetétele is olyan, mint az embernél. Juhász Gáborék azt vizsgálták, hogy az ecetmuslincák vesesejtjében hogyan alakul a membránforgalom, és az hogyan hat a membránszűrő mennyiségére és minőségére. Az ezzel kapcsolatos kutatási eredményeket idén tavasszal publikálták a mentorált hallgató társszerzőségével. „Gábornak ezt követően olyan témát is kerestünk, amelynél majd első szerző lehet. Ez a vizsgálat egy olyan fehérjére, illetve az azt kódoló génre épül, aminek hibája embereknél egy idegsejtpusztulással járó betegséget – úgynevezett vasfelhalmozódással járó neurodegenerációt – okoz. A kórkép agyi vasfelhalmozódással jár, innen ered a neve is. Ezt a genetikai rendellenességet a Drosophilában is létrehoztuk, a kezdeti eredményeink pedig már most látszanak. Van például egy tipikus mászási teszt, amit az idegsejtpusztulás jellemzésére használnak. Ebben ezek az állatok nagyon rosszul teljesítenek, látszik, hogy az ideg-izom funkciójuk sérül.”
A kutatók a Drosophila-kutatásokat felfedezés szinten végzik, ami messze van attól, hogy terápiát lehessen építeni rájuk. Lehetőség viszont nyílhat erre is a jövőben, ilyen vizsgálatok már most is zajlanak a Szegeden működő Biotechnológiai Nemzeti Laboratóriumban. „Ennek a projektnek az egyik célkitűzése az, hogy ritka emberi betegségeket modellezzünk az ecetmuslincában. Amikor látjuk, hogy a megfelelő tünetek kialakulnak, elővesszük azt a több mint kétezer hatóanyagot tartalmazó gyógyszerhatóanyag-gyűjteményt, amit az amerikai gyógyszerhatóság különböző betegségekre már jóváhagyott, majd megnézzük, javítja-e valamelyik az állatok állapotát, például mászását. Ha igen, akkor jelezhetjük a gyógyszerhatóságnak, hogy az adott gyógyszert szeretnénk újrapozicionálni, és az eredetitől eltérő, más betegségnél is alkalmazni. Ilyen kutatásokat sokkal könnyebb lefolytatni, mint új gyógyszert fejleszteni, hiszen hozzájuk már engedélyezett gyógyszereket használunk, ismerjük az esetleges mellékhatásokat, az alkalmazható dózisokat. Mivel a Biotechnológiai Nemzeti Laboratórium projektje másfél év múlva véget ér, nem valószínű, hogy Gábor kutatása időben még belefér abba, de majd meglátjuk, mit hoz a jövő” – mondja prof. dr. Juhász Gábor. A professzor kutatócsoportja dolgozik tenyésztett emberi sejtekkel is, mentorált hallgatója a későbbiekben abba a munkába is szeretne bekapcsolódni, de csak azt követően, hogy az ecetmuslincában tervezett kutatásokat sikerült lépésről lépésre elvégezni.
2023.12.12.