2024. március hónap legjobb mentora: Pankotai Tibor
„Nem szabad senkit a komfortzónában hagyni, igazán fejlődni csak azon kívül lehet”
Sikeres rákkutató, akinek a fiatalok képzése régóta szívügye, és aki hisz abban, hogy a tudományos munkának elengedhetetlen kelléke az interdiszciplináris gondolkodás. Márciusban dr. Pankotai Tibor, a Szegedi Tudományegyetem patológiai intézetének tudományos munkatársa, a Magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központ (HCEMM) csoportvezetője lett a Nemzeti Tudósképző Akadémia legjobb mentora.
Pankotai Tibor tavaly csatlakozott az NTA programjához Martinek Tamás professzor javaslatára, de annak képzését már előtte ismerte, nem hivatalos formában korábban is segítette tudósképzős hallgatók munkáját. TDK hallgatókkal is régóta foglalkozik – országos első és második helyezettjei vannak –, és kiveszi a részét a PhD képzésből is. „Az oktatás és a mentorálás mindig közel állt hozzám, korábban tanítottam az egyetem Természettudományi Karán, utána a Fogorvostudományi Karon is. Az egyetem Pathológiai intézetébe az egyéb feladataim miatt kerültem át, de a munkámnak itt is szerves része az oktatás, a tehetséges fiatalokat bevonom a labor munkájába is. Ha a mostani csapatot nézem, azt látom, hogy a három posztdoktori kutatóm korábban PhD hallgatóm volt, remek projekteken dolgoznak és motiváltak, ami itt tartja őket. Azt gondolom, nem szabad senkit a komfortzónájában hagyni, mert igazán fejlődni csak azon kívül lehet.”
Pankotai Tibor kutatócsoportja a daganatos betegségek kialakulásának mechanizmusát igyekszik feltérképezni, keresve a választ arra, hogy miként indulnak be az ilyen folyamatok, mi segítheti azok időben történő azonosítását, és így a betegségek hatékony kezelését. Emlődaganatra és prosztatarákra már kifejlesztettek olyan korai diagnosztikai módszereket, amelyekkel vérből lehet korai diagnózist felállítani. Ehhez mikro-RNS alapú technológiát használnak, ami nem drága módszer, így akár a mindennapi orvosi gyakorlatban is alkalmazható lehet. A kutatócsoport olyan géneket is azonosított, amelyek szerepet játszanak a DNS-hibák kijavításában és a mikroRNS-ek szabályozásában, így lehetséges célpontként szóba jöhetnek a rák elleni küzdelemben is.
Vezető daganatok
„Mi elsősorban olyan, gyakran előforduló daganattípusokkal foglalkozunk, mint a nem kissejtes tüdőrák, a melanóma, az emlő-, prosztata- és vastagbélrák. Egy együttműködés keretében hamarosan a glioblasztómák is bekerülnek a fókuszunkba. A kutatócsoport munkájában két NTA-s hallgató – Szollár Zorka és Dzsubák Fanni – vesz részt, ők másodéves orvostanhallgatók, az egyikük melanómákkal foglalkozik, a másikuk tüdődaganatokkal. Munkájuk célja, hogy olyan új, RNS-alapú markereket találjanak, amelyekkel prognosztizálható a terápiák várható eredménye. Így lehetne megtudni, hogy egy-egy betegnél, egy-egy daganattípusnál mire számíthatunk a kezelés során. A hallgatók jelenleg 100-150 új generációs szekvenálásból dolgoznak fel adatokat, hogy aztán azokat validáljuk páciensek mintáin.” Mivel a bioinformatikai adatok elemzése rugalmas időbeosztásban végezhető, a hallgatók a feladataikat viszonylag könnyen össze tudják egyeztetni az egyetemi tanulmányaikkal. A laborba akkor mennek be, amikor idejük engedi, amúgy kora reggeli vagy esti online meetingeken beszélik át a munkát, számolnak be a kapott eredményekről. „A feladat akkor lesz nehezebb, amikor humán mintákon kezdünk el dolgozni. Ez hamarosan megtörténik, a validálást pedig várhatóan be is fejezzük a nyári szünet alatt. Ha minden jól megy, nyár végére megszülethet a hallgatók első elsőszerzős cikke is.”
Főszerepben a csapatmunka
Bár a két NTA-s hallgatónak hivatalosan Pankotai Tibor a témavezetője, a munkájukat többen is segítik, 2-3 ember foglalkozik velük. A csapatmunka kulcskérdés ezen a területen, ahogyan a témák interdiszciplináris megközelítése is. „Bár a HCEMM-es csoportom két részre van bontva, nincs olyan, hogy valaki csak alapkutatással vagy alkalmazott kutatással foglalkozik. Az alapkutatások eredményeit egyből megpróbáljuk átforgatni a gyakorlatba, ennek megfelelően az eredményeink is összekapcsolódnak. Igazi multidiszciplináris munka folyik nálunk, van a csapatban orvos és gyógyszerész, biológus, fizikus, bioinformatikus és statisztikus is, bizonyos szintig képesek vagyunk egymás fejével gondolkodni. Az NTA-s hallgatókat is abba az irányba terelem, hogy orvosként tudjanak meg minél többet az új generációs szekvenálásról és a bioinformatikai elemzésről. Ez kell ahhoz, hogy később az egyik oldalról ott állhassanak a kórházi ágy mellett, a másik oldalról pedig értsék az adatokat, lássák az összefüggéseket. Ha ez megvan, akkor ők lehetnek az első új generációs molekuláris patológusok, akik egyszerre orvosok és bioinformatikusok.”
Pankotai Tibor kutatócsoportja nemzetközi projektekben is részt vesz, tervben van, hogy idén nyáron az NTA-s hallgatói is kimehetnek kooperációs laborokba, hogy szerezzenek ott is tapasztalatot. „Ez nagyon fontos, magam is éltem külföldön összesen nyolc évet. Olyan új szemléletet ismerhettem meg, amit aztán a hazai laborba is behoztam, és igyekszem az itthoni munkát is aszerint szervezni, irányítani. Fontosnak tartom, hogy benne legyünk az európai vérkeringésben, és hogy nálunk is legyenek külföldiek. Most például van görög PhD hallgatóm. Tekintünk távolabbra is, részt veszünk például a Cancer Moonshot projektben, amit az amerikai kormány finanszíroz. Ennek keretében dolgozunk egyebek mellett a svédországi Lund Universityvel, a Washingtoni Egyetemmel, az Oxfordi Egyetemmel, a hollandiai Groningen Universityvel. Ők is részesei azoknak a fejlesztéseknek, amelyekből pár év múlva új eredmények, az amerikai gyógyszerhatóság által engedélyezett új módszerek, új terápiák születhetnek.”
2024.04.25.