2025. március hónap legjobb mentora: Pál Csaba
„A mentorálás fontos része az életemnek, mondhatni büszkébb vagyok rá, mint a tudományos eredményeimre”
Kiválóan kalauzolja hallgatóit a tudomány világában, aminek eredménye látványos: azok remek folyóiratokban publikálnak, és a legnevesebb külföldi intézményekben is tapasztalatot szerezhetnek. Egyik NTA-s mentoráltja PhD hallgatóként már két nagy presztízsű lapban is jegyzett társszerzős cikket idén, és jelent meg első szerzős közleménye is rangos folyóiratban. Márciusban Pál Csaba lett a Nemzeti Tudósképző Akadémia legjobb mentora.
Pál Csaba a HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont Lendület Kísérleti Evolúcióbiológiai Csoportjának vezetője, az Academia Europaea rendes tagja, kutatási eredményeit a legrangosabb tudományos folyóiratok, köztük a Nature, a Science és a PNAS közlik. Ő mégis arra a legbüszkébb, hogy mentorként régóta segíti a fiatalokat. „Ez rendkívül fontos része a tevékenységemnek, mondhatni büszkébb vagyok rá, mint a tudományos eredményeimre. Jó pár diákot támogattam már azt megelőzően is, hogy csatlakoztam volna mentorként az NTA Szent-Györgyi programjához. Ilyen például Nyerges Ákos, aki most a Harvard Egyetemen van, és ott fog kutatócsoportot alapítani. De jutottak már ki tanítványaim Oxfordba, San Franciscóba és Izrael egyik legnevesebb intézményébe is. Nálunk ez általános stratégia, mindenkinél arra törekszünk, hogy MSc vagy PhD hallgatóként pár évet dolgozzanak a laborban, és elérjenek olyan eredményeket, amivel felvehetik őket a legrangosabb külföldi kutatóintézetekbe, hogy ott is tapasztalatot gyűjthessenek. Ezt követően már többen visszajöttek hozzánk, és létrehozták a hazai kutatócsoportjukat. Hamarosan erre nyílhat lehetősége az egyik NTA-s hallgatómnak, Czikkely Mártonnak is, aki már pont azon a szinten van, hogy máshol is felfigyeljenek rá. Ő az antibiotikum-rezisztenciát kutatja, és ha úgy dönt, hogy kipróbálja magát külföldön, ő is a legjobb helyekre tud majd jelentkezni.”
Mártonnal rendhagyó módon ismerkedett meg Pál Csaba, nem sokkal azután, hogy 2015-ben elnyerte a Bolyai-díjat. Az elismeréshez kapcsolódóan minden évben kiírtak egy ifjúsági Bolyai-pályázatot, azon indult el Marci gimnazistaként. Dolgozatát az evolúció gyakorlati hasznosítási lehetőségeiről írta, amivel ő lett a verseny egyik első helyezettje. Erre figyelt fel Pál Csaba, és miután Márton megkezdte orvosi tanulmányait a Szegedi Tudományegyetemen, örömmel fogadta laborjában. „Marcival azóta dolgozunk együtt, régóta állandó tagja a laboratóriumunknak. Remekül halad a kutatásaival, és a legjobb publikációi – amelyekben első szerző lesz – most következnek majd. A kutatásokat már ő kezdeményezi. Remek ötletei vannak, és az azokhoz kapcsolódó munkát is teljesen önállóan végzi. Vannak már olyan MSc hallgatók is, akiknek a munkáját Marci irányítja. Szóval ő már messze nem egy PhD hallgató szintjén van. Nagyon büszke vagyok rá.”
Kell a perspektíva
Pál Csabának már van egy másik tudósképzős mentoráltja is, aki most másodéves a Szegedi Tudományegyetemen. Csernyák Milán gyógyszerészhallgató, és ő is az antibiotikumokkal foglalkozik. Nála a rezisztencia és a fertőképesség viszonya van fókuszban, munkájával pedig kiválóan halad. „Milán is tehetséges, ráadásul Marcihoz hasonlóan nagyon proaktív, maga is hozza az ötleteket, gondolatokat. Neki is szeretnénk jó perspektívát mutatni. Erre nagy szükség van, mert nemcsak az a fontos, hogy a diákok fejében milyen tudás van, hanem az is, hogy motiváltak legyenek, kapjanak jövőképet.”
Ugyan Pál Csaba NTA-s mentorként nem foglalkozik középiskolásokkal, de igyekszik ezt a korosztályt is bevonzani a tudomány világába. Tart előadásokat gimnáziumokban, és ellátogatott az áprilisi Nobel-díjas konferenciára is, ahol kerekasztal-beszélgetésen válaszolt a gimnazisták kérdéseire. „Ilyen rendezvényen már többször részt vettem, és mindig örömmel tettem. A középiskolások egészen más közegben mozognak, mint az egyetemisták, így másképp kell velük beszélgetni is. Náluk a legnagyobb kérdés az, hogy milyen irányban tanuljanak tovább. Hogy orvosok legyenek vagy biológusok, vagy válasszanak valamilyen más szakterületet. Sokan azt sem tudják eldönteni, hogy egyáltalán tetszene-e nekik a kutatói pályára, mert nincsenek tisztában azzal, hogy mit csinál egy kutató. Emiatt tartom hasznosnak a középiskolások laborlátogatásait is.” Pál Csaba fontosnak tartja, hogy a gimnazisták tisztában legyenek azzal is: a külföldi tapasztalat nagyon fontos, de azt sokkal jobb már a diploma birtokában, a PhD képzés idején, vagy akár azt követően megszerezni fiatal kutatóként. A Tudósképző Akadémia képzését amiatt is fantasztikusnak tartja, mert itthon ezt a lehetőséget már az NTA hallgatói is megkaphatják.
2025.04.28.