2023. december hónap legjobb tanára: Csigér István
„A gyerekek érdeklődésére és kíváncsiságára építünk, azt szeretnénk felkelteni”
Személyesen gondoskodik arról, hogy diákjai ilyen célra előkészített sertésszívet boncolhassanak, ötlete nyomán pedig több tudósképzős tanár is beavatta már diákjait a muslincagenetika rejtelmeibe. Decemberben Csigér István, a szegedi SZTE Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola biológia-kémia szakos tanára lett a Nemzeti Tudósképző Akadémia legjobb oktatója.
Gyerekkorában orvos szeretett volna lenni, a környezete is azt jövendölte, hogy mivel jól tanul, azt a pályát fogja választani. Csigér István ezt maga is így gondolta, erre készült a gimnázium első két évében. A terv harmadikban változott meg, akkor döntötte el, hogy inkább tanár lesz. „Annyira szuggesztív és erős hatású tanáraim voltam, hogy megtetszett ez a pálya, átnyergeltem rá. A váltás előtt az igazgatónk, dr. Bánfalvi József – ő vezette a szegedi Radnóti Miklós Gimnáziumot – is értetlenül állt, nagyon meglepődött, hogy nem az orvosira akarok menni. A jelentkezésemet a József Attila Tudományegyetem biológia-kémia szakára adtam be, onnantól kezdve tudatosan készültem a tanári pályára” – mondja a pedagógus. A diploma megszerzése után Barcson kezdett el dolgozni, egy erdészeti-vízügyi szakközépiskolában. Az erdészgyerekeknek biológiát és kémiát tanított, a vízügyeseknek kémiát. Voltak laboros napok is, ahol a diákok már szakmai feladatokat is kaptak. „Ez az időszak azért volt nagy kihívás, mert miközben az iskolába hatszáz diák járt, tanárként én voltam egyedül biológia-kémia szakos. Minden héten 32-34 órát tartottam, amihez esti tagozaton még hozzájöttek felnőttek is. Ugyancsak estin – de csak havi egy alkalommal – jártak hozzánk olyan erdészek is, akik szakmunkások voltak, de érettségit szerettek volna. Bár a munkát a sokféle tananyag nagyban nehezítette, szép emléket őrzök erről az időszakról, ennek köszönhetem, hogy pályakezdőként gyorsan fejlődhettem.”
Barcsról Szegedre
Csigér István hat év után, 1991-ben ment át a szegedi SZTE Gyakorló Gimnázium és Általános Iskolába, az akkori igazgató, dr. Kánitz József ajánlására. „Ő a jogelődünkként működő Ságvári Gimnázium biológiatanára volt, azért ismert engem, mert tanárjelöltként nála gyakoroltam. Az iskolában dolgozott dr. Németh Endre tanár úr is, aki a középiskolai biológiatanárom volt, utána pedig az egyetemen is pátyolgatott. A gimnáziumban egyből biológia szakvezető tanárként kezdtem meg a munkát, tehát már nem csak a diákokat oktattam, hanem a szakos egyetemi hallgatók képzésébe is bekapcsolódtam. Vezettem iskolai gyakorlatokat, vizsgáztattam a leendő pedagógusokat. A tanárképzésben ma is részt veszek, félévente 3-5 tanárjelölt tanít és gyakorol mellettem.” A pedagógus a kétszintű érettségi bevezetése előtt a Szegedi Tudományegyetem gyógyszerész és a természettudományi karán is rendszeres felvételibizottsági tag volt kérdezőtanárként, a biológiaszakos tanárjelöltek államvizsgáján pedig ma is jelen van. Ott több mint 20 éve állami záróvizsga-bizottsági tag, amit meghatározó és büszkeségre okot adó feladatnak tart.
A pedagógus az iskolai és egyetemi feladatok mellett mellett publikálni is elkezdett, oktatási témákban már sok cikke megjelent, írt könyvismertetőt is. A Maxim kiadónál külsős szakértőként és szerkesztőként szerzett tapasztalatot, amikor pedig megrekedt egy tankönyvsorozat készítése, szerzőtársakkal írt két újabb kötetet. Ez annyira tetszett a kiadónak, hogy tervbe vettek egy újabb, kifejezetten szakképző iskoláknak szóló sorozatot, úgymond egy egyszerűsített változatot. „Ennek egyedüli szerzője voltam, 2012-ben el is készült belőle az első kötet, de forgalomba – mivel akkoriban jelent meg a tankönyvkiadást centralizáló törvény – sajnos már nem került. A kiadó munkatársai azt mondták, hogy ez volt a legjobb tankönyv, amit eddig láttak, de nem tudták vállalni az átdolgozással és újbóli kiadással járó költségeket.” Bár ez a hír nem volt örömteli, a 2012-es év pozitívumokat is hozott, hiszen ekkor indult el a Nemzeti Tudósképző Akadémia elődjeként működő Szegedi Tudós Akadémia. Csigér István ott volt azon a megbeszélésen is, amelyen megszületett a program ötlete. „Emlékszem, öten vettünk rajta részt, Hegyi Péter professzor és Varró András professzor, Bán Sándor tanár úr és Gál Béla, a Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium akkori igazgatója. A munkát már abban az évben megkezdtem Szent-Györgyi tanárként, majd 2015-ben a Szent-Györgyi vezetőtanár címet is megkaptam.”
Főszerepben a labor
A tudósképzős programnak a gimnázium tetőterében kialakított Szegedi Regionális Természettudományos Diáklaboratórium (SzeReTeD) ad helyet, Csigér István ott tartja a laborgyakorlatokat saját diákjainak és a környékbeli iskolák tanulóinak. Érkeznek hozzá gyerekek a szegedi Dugonics András Piarista Gimnáziumból és a Deák Ferenc Gimnáziumból, Makóról, Kistelekről és Kiskunhalasról is. Ha a diákok sertésszívet boncolnak, akkor arról is gondoskodik – külön egyeztetve erről a bontást végző hentessel –, hogy az a laborba a lehető legjobb állapotban, ilyen célra előkészítve érkezzen. „A programban a gyerekek érdeklődésére és kíváncsiságára építünk, azt szeretnénk felkelteni. Fontos, hogy ezáltal már ebben az életkorban kedvet kapjanak a manuális tevékenységekhez, és ilyen területen tapasztalatot szerezzenek. A leghatékonyabb tanulási forma ugyanis ez. Az akadémiai csoportok foglalkozásait mindig én szervezem, és a legtöbbször én is tartom. Arra különösen büszke vagyok, hogy olyan gyakorlatunk is van, amit én indítottam el, és aminek nyomán már több Szent-Györgyi vezetőtanár is felvette a kapcsolatot a Szegedi Tudományegyetem genetikai tanszékével. A közreműködésükkel olyan laborgyakorlatot végezhetünk, amin a muslincák genetikáját vizsgáljuk. Szintén nagy örömmel tölt el, hogy már volt olyan tanárjelöltem, aki bekapcsolódott a laborgyakorlatok vezetésébe, tavaly tavasszal egyedül is vezetett ilyet.”
Az iskolát vendégelőadók és ifjú mentorok is felkeresik évente egyszer-kétszer, volt már köztük olyan is, aki gimnazistaként Csigér István tanítványa volt, majd szépen haladt előre a tudományos ranglétrán. Találkozott már a gyerekekkel olyan egykori diák is, aki a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban dolgozik Deli Mária professzor mellett, és önálló kutatócsoportja van. Csigér István hisz abban, hogy a ma még középiskolás diákjai közt is lesznek olyanok, akik a jövő kutatói lehetnek. Vagy ha szigorú értelemben vett kutatók nem is feltétlen lesznek, de jó egészségügyi szakemberek biztosan.
2024.01.25.