2023. szeptember hónap legjobb tanára: Bán Sándor

Diákjai remek oktatásban részesülnek és kiemelkedően teljesítenek a versenyeken, sokan bekapcsolódtak a Nemzeti Tudósképző Akadémia programjába is. Utóbbinak a középiskolai képzési programját ő dolgozta ki, a tanárok felkészítését máig segíti. Bán Sándorral, a Szegedi Radnóti Miklós Gimnázium biológiatanárával és laborvezetőjével beszélgettünk, akit szeptemberben a hónap középiskolai tanárának választott meg az NTA.

Már az általános és középiskolában is kiváló tanárai voltak, ők szerettették meg vele a természettudományokat. Különösen hálás gimnáziumi kémiatanárának, dr. Varga Sándornénak, aki a laborban időt és fáradtságot nem kímélve teremtett közösséget mindazoknak, akik a tárgy iránt érdeklődtek. Ebből az inspiráló közegből került a Szegedi Tudományegyetem molekuláris biológia szakára, ahol kimagasló tudású professzorok tanították. A kutatások már egyetemistaként foglalkoztatták, főleg az eredmények megértését, feldolgozását, majd kommunikálását tartotta izgalmasnak. Ilyen jellegű érdeklődése miatt került a Neveléstudományi Intézetbe, ahol elsősorban felméréseket elemzett. Első munkahelyén – egy főképp fiatalokból álló tanári közösség tagjaként – azt is megértette, hogy mennyire fontos számára az iskola világa. Ez vezetett ahhoz, hogy végül nem az egyetemen maradt, hanem a tanári pályát választotta. A tudományos közegtől ezt követően sem szakadt el, rengeteg barátja – és sok egykori diákja – dolgozik azon a területen, a kutatási trendeket maga is követi.

Bán Sándor úgy látja, hogy ugyan a diákok érdeklődését a családi háttér mindenképpen befolyásolja, de a szülők foglalkozása nem az első számú faktor a természettudományok sikeres művelésében. „Itt is érvényes az ezerórás szabály, azaz aki elegendő időt foglalkozik ilyen tárgyakkal, az biztosan képes megtanulni azokat. Nekünk, tanároknak, elsősorban az a feladatunk, hogy az érdeklődő diákokat segítsük abban, hogy kellő tudásra tehessenek szert, megfelelő környezetben tanulhassanak. Ez gyakran azt is jelenti, hogy tovább kell őket küldenünk olyan szakemberekhez, akik egy adott területek legjobbjai. Ezt segíti a Nemzeti Tudósképző Akadémia is, hiszen annak keretében szociális és iskolai háttértől függetlenül fejlődhet minden olyan diák, aki szorgalmas és elkötelezett. A programban a tanárok is lehetőséget kaphatnak arra, hogy megismerjék a legfrissebb eredményeket, betekintést kapjanak abba, hogy a felsőoktatásban milyen kutatómunka zajlik” – mondja.

Lépésről lépésre

A pedagógus a kémiát és a fizikát elsősorban alapozó tudománynak tartja, lévén jól értelmezhető modellrendszert adnak az anyagi világ leírására. „A biológia az élőlények leírására szolgáló megközelítési módok sokszínűségével és a komplexitásával nyűgöz le. Elég utalnom arra, hogy például az őssejtkutatás, a CRISPR-technológia vagy a humán adatokat tartalmazó bioinformatikai adatbázisok felhasználhatóságának tisztázásához etikai, filozófiai, jogi, számítástechnikai és biológiai ismeretekre egyaránt szükség van. Emiatt törekszem arra már a tanítás során, hogy a diákok a modellek kialakításához és megértéséhez szükséges bevezető ismereteket alaposan elsajátítsák, később pedig ezek segítségével megismerhessék a biológiai rendszerek komplex megközelítésének szépségét, sokszínűségét. Azt is fontosnak tartom, hogy a természettudományokat szerető diák tudjon egy-két programnyelven kódolni, azaz szoftvereket létrehozni, mellette jól értse a mesterséges intelligencia működését, felhasználási lehetőségét pedig megismerje már az iskolában. Ezek egészen biztosan fontos képességek lesznek 15 év múlva, így jó lenne kidolgozni annak módszertanát, hogy milyen életkorban és milyen módszerekkel mutassuk be őket a diákjainknak.”

A jövőben az oktatásban is nagy változásokat hozhat a mesterséges intelligencia, növelheti annak hatékonyságát. Az interneten már most számos alkalmazás és szoftver érhető el, amelyek – gondosan megtervezett instrukciók mellett – teljes tanterveket, módszertani segédleteket, laboratóriumi munkafüzeteket, szöveges értékeléseket, vagy éppen egy teljes online kurzust képesek elkészíteni. Ha ezeket a tanárok gondosan ellenőrzik, akkor jelentősen csökkenthetik azt az időt, amit korábban ezek elkészítése emésztett föl. „Az is hatalmas előny, hogy a szoftverek segítségével egy-egy diákcsoport vagy akár egyetlen diák jellemzőit figyelembe véve is elkészíthetjük ezeket az anyagokat, akár minden diáknak külön feladatlapot adhatunk a kezébe. Ez a differenciálás eddig nagyon sok energiát igényelt volna, de most ehhez komoly segítséget kaptunk. Úgy gondolom, hogy ha megtanuljuk használni ezt az eszközt, akkor sokkal hatékonyabb tanárok lehetünk” – emeli ki a pedagógus.

Főszerepben a labor

Bán Sándor számára fontos, hogy a tudomány világát az iskolához tartozó Termosz Laboratóriumban közvetlenül is bemutassa a diákoknak. Ott az tananyaghoz kapcsolódó kísérleteken kívül időnként lehetőségük nyílik modellezni a valódi kutatási folyamatokat is. Ezek jellemzően olyan projektek, amelyek több hónapig, akár fél évig is eltartanak.

„Ezek inspirációját az iGEM – Nemzetközi Szintetikus Biológiai Kutatóverseny – adja, amelyen 350-400 csapat vesz részt évente öt kontinens 60 országából. Már négyszer indultunk a versenyen, a legutóbbi két projektet a Nemzeti Tudósképző Akadémia, a Szegedi Tankerületi Központ és a Nemzeti Tehetségprogram közös támogatásával valósítottuk meg. Diákcsoportjaink eddig egy arany- és egy bronzérmet szereztek, 2014-ben a legjobb kísérleti mérés díját is elnyerték. A legutóbbi kutatásunk aranyérmes lett, ennek esetében egy mikro RNS-t kimutató reakciót dolgoztunk ki. Ezek elsősorban daganatos betegségeknél jelenhetnek meg a testfolyadékokban, például a nyálban és a vizeletben, kimutatásuk pedig azért előny, mert lehetővé teszi a problémák korai felismerését. Erre most is vannak módszerek, de azok drágák és lassúak, szemben a mienkkel, amelynek alkalmazásával egy háziorvosi rendelőben is lehetőség nyílhat a kimutatásukra egy megfelelő reagenskészlettel” – mondja a pedagógus.

Évtizedes figyelem

Bár számos diákja ért el kiemelkedő eredményeket nemzetközi versenyeken – köztük diákolimpiákon is –, Bán Sándor minden tanulójára büszke, aki hajlandó energiát fektetni abba, hogy céljainak megfelelően jó vagy esetenként kiemelkedő szellemi munkát végezzen. „A gimnáziumba a diákok különböző szociális háttérrel, kognitív képességekkel és motivációkkal érkeznek. Mindegyikük tiszteletet érdemel, ha erőfeszítéseket tesz azért, hogy saját személyiségét fejlessze akár a tanulás, akár a sport, akár a tánc, akár a zene területén. Én is hálás vagyok mindegyiküknek azért, amit a közös munkánk során tanulhatok tőlük. Néhányuknak különösen, mert ők vezetőként, kutatóként, orvosként, mérnökként is szívesen áldoznak időt arra, hogy akár több évtizedig folytassuk a gimnáziumban megkezdett beszélgetéseinket a természet megismeréséről, a jövőről és a bennünket körülvevő világról.”

Bán Sándor nem csak diákjait, hanem a Tudósképző Akadémia tanárait is segíti. A plusz támogatás azért fontos, mert a hivatalos továbbképzések nagy része módszertani támogatást jelent, ugyanakkor – és a biológia területére ez különösen igaz – a tanárokra a tudományos ismeretek özöne is rázúdul. Ez gyakran olyan utánajárást és nyomozást tesz szükségessé, amelyben a pedagógusok nem maradhatnak magukra. „Az NTA országos központjait vezető kollégáim emiatt tartanak minden évben olyan képzést, ami a gyakorlati eszközök felhasználását mutatja be. Ezekkel a pedagógusok nem találkoztak az egyetemen sem, viszont megismerésük sokat javít a biológiaoktatás színvonalán. A központi képzések során elsősorban szaktudományos ismereteket igyekszünk közvetíteni, csökkentve ezzel azt a lemaradást, amelyet a tudományos ismeretek rohamos bővülése, és az angol nyelv ismeretének hiánya okoz” – mondja Bán Sándor. A visszajelzések alapján hasznos segítséget jelent az is, hogy az érettségi követelményrendszerbe bekerült korszerű biológiai módszerekről előadásokat és gyakorlati képzéseket is szervez a központ.

2023.10.12.