Kiváló Szent-Györgyi Tanár díj: Nagy Zsolt

Nagy Zsolt: „A tanárság nekem a hobbim, ott azt csinálom, amit szeretek”

Lelkes támogatója a Nemzeti Tudósképző Akadémia képzésének, már a kezdetektől szeretettel kíséri tanítványait a szegedi konferenciákra. A programokon nagyon aktív, a kollégák mindig számíthatnak a segítségére. Nagy Zsolt, a kiskunfélegyházi Móra Ferenc Gimnázium biológia-kémia szakos tanára Kiváló Szent-Györgyi Tanár díjat vehetett át az NTA vezetőitől.

Biológia-kémia szakon kezdte meg tanulmányait a József Attila Tudományegyetemen, és eredeti terve az volt, hogy egy év után kutatóbiológusként folytatja pályáját. Erre minden lehetősége megvolt, hiszen az első évben a két szak előadásai és gyakorlatai közösek voltak, egyeztek még a vizsgatárgyak is. Csoporttársait megismerve gondolta meg magát, és a képzés során rájött arra is: érdekli az oktatás. „A pedagógia azért is közel állt hozzám, mert apukám tanító, anyukám tanítónő volt, így tudtam, mit jelent ez a hivatás. A diplomámat 1989-ben szereztem meg, és utána egyből megkezdtem az oktatást a Móra Ferenc Gimnáziumban. Magam is itt érettségiztem, és fantasztikus érzés volt, hogy egykori tanáraimhoz kollégaként tértem vissza. Mivel abban az időszakban kisebb volt a kötelező óraszám, délutánonként biológia és kémia szakköröket is tarthattam, és jártam a szegedi füvészkertben is, ahonnan csemetéket hoztam. Azok egyikéből mára hatalmas tiszafa növekedett gimnáziumunk udvarában. Amikor tapasztaltabb tanár lettem, a kollégák biológia fakultációt is bíztak rám. Indult nálunk emelt szintű biológiaképzés is, azzal is foglalkozhattam.

A pedagógus alma materétől csak egyetlen tanévre szakadt el, egy különleges kaland kedvéért. „Tudni kell rólam, hogy a ’90-es évek elején létrehoztam egy blues-klubot, hogy a gyerekeket úgymond „begyűjtsem az utcáról”. Egyfajta szabadidős elfoglaltság volt ez számukra, ami a zenéről szólt. Ide egy kolléganőmön keresztül eljutott egy amerikai férfi, akinek nagyon megtetszett a program, és elkezdett eljárni hozzánk, velünk együtt zenélni. Nem élt itt, de mivel Kiskunfélegyházát nagyon megszerette, a közelben vett magának egy tanyát, ahol majd minden évben eltöltött 1-2 hetet. Aztán 2000-ben megkérdezte, hogy a gitáros batárommal nem lenne-e kedvem kimenni hozzá a marylandi halászfaluba, ahol él. Nyár végén kimentünk hozzá, és mindenhol azt láttuk, hogy a helyiek munkaerőt keresnek. Így miután a látogatásból hazajöttem, visszamentem egy évre dolgozni. A fizikai munkától nem ijedtem meg, mert az egyetem előtti évben katona voltam, és az építőszázadba kerültem. Voltam asztalos, lakatos és kőműves mellett, és kitanultam mindent – például a zsaluzást és a hegesztést –, amit csak lehetett. Amerikában egy lovasranchon éltem, és ott laktam a lovak között. Az állatokat én etettem és itattam, én takarítottam a bokszukat is. A területünk a mocsárban volt az aligátorok között, fantasztikus környezetben. Emellett egy Burger Kingben is dolgoztam, délutánonként ott adtam ki a hamburgereket. Az egyéves, fizetés nélküli szabadságom leteltével hazatértem, és szeptembertől már tanítottam a gyerekeket. A tanárság nekem a hobbim, ott azt csinálom, amit szeretek.”

Vissza az iskolába

Nagy Zsolt a tehetséggondozást a kezdetek óta fontosnak tartja, így azonnal visszatért ahhoz is, és azóta sem engedte el. Tanítványai között vannak, akik a biológia OKTV-n szoktak indulni, és bár országos helyezettek még nem voltak, tizenkettedikesként már szép eredményeket érnek el. Népszerűek körükben a különböző online versenyek is, azokon szintén szívesen indulnak. Nagy Zsolt biztatja a diákokat arra is, hogy csatlakozzanak az NTA képzéséhez. Az akadémia programját már régóta ismeri, néhány tanítványával és az egyik kollégájával ott volt már a legelső Nobel-díjas konferencián is 2012-ben.

„Emlékszem, hogy akkor a gyerekeket arra is felkészítettük, hogy tartsanak egy angol nyelvű előadást az egyik kutatásukról. A programon nagyon jó éreztük magunkat, de akkor még azt gondoltuk, hogy az csak egyszeri volt. Nagyon megörültem, amikor megtudtam, hogy van folytatás, és hogy a konferenciához képzési program is tartozik. Azóta már legalább hat-nyolc Nobel-díjas találkozóra kísértem el a diákokat. Fantasztikusnak tartom, hogy ott találkozhatnak világhírű tudósokkal és meghallgatják az előadásaikat, odamehetnek hozzájuk akár beszélgetni is. A tapasztalat azt mutatja, hogy ezek a tudósok nyitottak és barátságosak, nagyon közvetlenek. Akkor is meg lehet őket szólítani, amikor a szendvicses tányérjukat fogják a konferencia szünetében. Egyszerűen nem tartják nyűgnek, hogy a gyerekekkel beszélgetnek.”

Nagy Zsolt a konferencia idején vitt már diákokat a hódmezővásárhelyi Németh László Gimnáziumba is, ahol a laborgyakorlatokat Bert Sakmann tekintette meg. „Fantasztikus volt, ahogy a Nobel-díjas kutató ott állt mellettem, és figyelte a gyerekek munkáját. Ez számomra is hatalmas élményt jelentett, hát még a diákoknak. Sokan járnak tőlünk laborgyakorlatokra és előadásokra az NTA kecskeméti területi központjába is, és vannak, akik egyetemi laborokba is eljutottak. Tavaly már volt két bronzdiplomásunk, és a mostani végzőseink között is lesznek olyanok, akik elismerést fognak kapni. Jó látni azt a gondosságot, amivel a programjaikat és magát a képzést szervezik, és ahogy behálózzák vele az egész országot, átnyúlva a határon túlra is.”

2026.05.29.