Lengyel Adrien

Középiskolai Képzési Igazgató:

Lengyel Adrien a kecskeméti Református gimnázium biológia és kémia szakos mestertanára

Középiskolai Képzési Koordinátor: Gulyás Enikő kozepiskolai.kepzesi.iroda@edu-sci.org

Bán Sándor

Pedagógiai szakértő:

Bán Sándor a Szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium vezető biológia mestertanára

Nyisztor Zsolt

Az Országos Képzési Központok vezetője:

Nyisztor Zsolt a Pécsi Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma és Kollégiuma igazgatója, biológia és kémia szakos mestertanára

Kertész Róbert

A Területi Képzési Központok vezetője:

Kertész Róbert, a Kaposvári Táncsics Mihály Gimnázium biológia és kémia szakos mestertanára

Rakonczay Zoltán

Egyetemi kapcsolatokért felelős vezető:

Rakonczay Zoltán a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar Kórélettani Intézetének tanszékvezető egyetemi tanára

Laborbemutató egy Szent-Györgyi Hallgató vezetésével a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban

Laborbemutató egy Szent-Györgyi Hallgató vezetésével a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban

Laboratóriumi gyakorlat Szent-Györgyi Vezető tanár irányításával

Laboratóriumi gyakorlat Szent-Györgyi Vezető tanár irányításával

Szent-Györgyi Diákok a Nobel-díjasok és tehetséges diákok találkozóján

Szent-Györgyi Diákok a Nobel-díjasok és tehetséges diákok találkozóján

Középiskolai Képzési Program (KKP)

Az NTA képzési programjának első eleme a középiskolás korosztályra fókuszál. A Középiskolai Képzési Program szakmai hátterét egyrészt a hazai biológia- és kémiaoktatás tehetséggondozó hagyományai, másrészt a sikerre vezető külföldi példák jelentik.

A hazai tehetséggondozásban egyedülálló kezdeményezés újdonságát az adja, hogy a középiskolában dolgozó szakemberek fejlesztési tapasztalatait ötvözi az egyetemi oktatói kar szaktudásával. Ez lehetővé teszi egy újszerű oktatási forma bevezetését, amelyben a korszerű szaktudományos tartalom a legkiválóbb didaktikai módszerek segítségével biztosítja több száz fiatal érdeklődő diák számára azt, hogy betekintést nyerhessenek a legmodernebb orvosbiológiai kutatások folyamatába és az érdeklődők be is kapcsolódhassanak ezekbe.

A program képzési tervében egyrészt szerepel önálló ismeretfeldolgozás, csoportos előadások és ehhez kapcsolódó beszélgetések, konferencia részvétel, valamint több helyszínen végezhető laboratóriumi gyakorlatok.

A folyamat fontos értékelési lépcsőket is tartalmaz, hiszen a fenntarthatóság érdekében folyamatos reflexiókra van szükség. A résztvevők véleményét, tapasztalatait ezért minden esemény, illetve rendezvény után begyűjtjük. Az összegyűlt tapasztalatok alapján pedig minden tanévben felülvizsgáljuk a képzési programot és a szükségesnek látszó módosítások beépítésével biztosítjuk a hatékonyságot.

Labormunka a TERMOSZ Laboratóriumban (Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium)

Labormunka a TERMOSZ Laboratóriumban (Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium)

 

A TEHETSÉGES KÖZÉPISKOLÁSOK JELENLEGI LEHETŐSÉGEI

Hazánk oktatási rendszere különösen hatékony tehetséggondozási hagyományokra tekinthet vissza a matematika és a természettudományok területén. A Nobel-díjasok mára már szinte közhellyé vált eredményei mellett ezt támasztja alá az a tény is, hogy a tehetséges magyar középiskolás diákok rendszeresen világraszóló sikereket érnek el ezekből a tantárgyakból. A nemzetközi diákolimpián szerzett érmek, a természettudományos és műszaki innovációs versenyeken aratott sikerek mind-mind e hagyományok eredményességét támasztják alá. Az utóbbi 8-10 évben pedig az is világossá vált, hogy legeredményesebb diákjainkat a világ vezető felsőoktatási intézményei is tárt karokkal várják. Ugyanakkor szomorú tapasztalat az is, hogy az ebben az életkorban külföldre kerülő diákoknak csak kis százaléka tér vissza hazánkba, így az ő középiskolás képzésükből gyakorlatilag más országok merítenek hasznot.

Fontos kiemelni azt is, hogy a jelenlegi gyakorlat nem biztosítja hatékonyan a középiskolákban tehetségként azonosított diákok egyetemi érvényesülési lehetőségeit. A felsőoktatásba bekerülő hallgatóknak – a középiskolában sikereket elérőknek is – általában elölről kell kezdeniük az érvényesülés útját. Kevés kivételtől eltekintve csekély azoknak a hazai felsőoktatási programoknak a száma, amelyek lehetővé teszik, hogy az első- illetve másodéves hallgatók gyorsan közel kerüljenek a kutatáshoz. A kiváló kutatási képesség általában is nehezen mérhető és felismerhető, pedig az ilyen képességekkel rendelkező hallgatók egy része már középiskolában is azonosítható. Az egyetem első néhány éve e diákok számára egyfajta veszteséget jelent, csakúgy, mint a kutatócsoportok számára, akik hamarabb is kezdhetnének együttműködést a megfelelő felkészültségű és teherbírású diákokkal.

Laboratóriumi gyakorlat

Laboratóriumi gyakorlat

 

KÖZÉPISKOLAI KÉPZÉSI PROGRAM CÉLJAI

A program céljainak meghatározásakor a fenti tényeken kívül a középiskolai és a kutatócsoportok vezetőinek véleményét is elengedhetetlen figyelembe venni. A megfogalmazott igényekből állt össze az alábbi jól megfogalmazható célrendszer:

  • Hatékony alternatíva biztosítása a külföldi továbbtanulással szemben

  • Hatékony segítség a középiskolai biológiaoktatásban

  • Közösségépítés és társadalmi érzékenység

  • A tehetséggondozás területén dolgozó tanárok összefogása

Dr. Eric F. Wieschaus (Orvostudományi Nobel-díj, 1995) az SZTE yakorló Gimnáziumban

Dr. Eric F. Wieschaus (Orvostudományi Nobel-díj, 1995) az SZTE Gyakorló Gimnáziumban

 

A KÖZÉPISKOLAI KÉPZÉSI PROGRAM TEVÉKENYSÉGEI

A Program tevékenységei úgy kerültek kialakításra, hogy azok a kitűzött célokat maximálisan elősegítsék. A tevékenységek között találunk a diákok önálló tanulásán alapuló, és csoportmunkán alapuló elméleti oktatást, de nagy hangsúlyt helyezünk a gyakorlati képességek fejlesztésére is. A tevékenységek egy része otthonról is végezhető, míg más oktatási formák a területi, illetve országos központokban zajlanak. Minden tevékenység közös célja, hogy értékes, a normál közoktatás keretein belül nem, vagy csak nehezen megszerezhető tudást közvetítsenek a lehető legmodernebb pedagógiai módszerek segítségével. A közvetített tudástartalmak mind elősegítik a kutatásban való későbbi eredményes részvételt.

  • Online tananyag-feldolgozás

  • Laboratóriumi gyakorlatok

  • Területi bázisiskolákban végzendő csoportos fejlesztő programok

  • A „Nobel-díjasok és tehetséges diákok találkozója” konferenciákon való részvétel