Siposné Vermes Blanka: „Érzem, hogy az igény egyre nagyobb erre a képzésre, és ez csak fokozódni fog”
Alma materében csak a gyerekei születése után kezdett el dolgozni, de még így is találkozhatott ott olyan tanárokkal, akiknek egykor sokat köszönhetett. Az NTA programját attól a pillanattól segíti, hogy iskolája területi központként belépett a képzésbe. Siposné Vermes Blanka, az Egri Dobó István Gimnázium biológia-kémia szakos tanára Kiváló Szent-Györgyi Tanár díjat vehetett át a Nemzeti Tudósképző Akadémia vezetőitől.
Siposné Vermes Blankánál a tanári pálya családi ihletésű, anyai ágról az édesanyja mellett a keresztapja és a nagybátyja is ezt a hivatást választotta, és nagyrészt amellett döntöttek az unokatestvérei is. „Számomra a legmeghatározóbb az volt, ahogy tanítónőként dolgozó édesanyám mesélt a munkájáról. Tetszett, amiket mondott, de engem inkább a felső tagozat érdekelt, a tantárgyak közül pedig a kémia fogott meg a legjobban. Abból már az általános iskolában kiváló tanárom volt, és ez így volt a középiskolában is. Mivel magam is dobós diák voltam, az itteni hangulatot már tizenévesként megismertem. Az érettségi előtt dilemmáztam azon, hogy a tanári szakok közül a kémia mellé a matematikát vagy a biológiát válasszam-e, de végül az utóbbi mellett döntöttem. Először az egri tanárképző főiskolán szereztem diplomát, és azt követően el is kezdtem a munkát.”
A pedagógus tanári pályája egy Egerhez közeli általános iskolában indult, ahol egyrészt biológiát oktatott, másrészt a napköziben dolgozott. „Akkoriban még sokan végeztünk tanárként, így nagyon nehéz volt a városban elhelyezkedni. Sokáig évente ingáztam az egyes települések általános iskolái között, hosszabb ideig csak Demjénben tudtam maradni, ahol már kémiát is elkezdtem oktatni. Itt három évet töltöttem, azt követően pedig megszülettek a gyerekeink, akik miatt – mivel négyen vannak – hosszabb szünet következett. Dolgozni csak az utolsó gyerekünk érkezése előtt mentem vissza, akkor egy évet voltam az egri Pásztorvölgyi Gimnáziumban, ahol a napköziben felügyeltem a gyerekeket.”
Siposné az utolsó gyes időszakét arra is kihasználta, hogy a kémia szakot az egyetemen is elvégezze, és elkezdje a biológiát. „A gyerekek születése után ennek köszönhetően kezdhettem el kémiát tanítani a Dobóban, kicsivel később pedig már oktathattam biológiát is. Ekkor a repertoáromban már benne volt a környezetvédelem is, amit még az első gyesem alatt végeztem el az egyetemen. Erre az motivált, hogy éreztem: ez a terület a jövőben nagyon fontos lesz nemcsak az iskolában, hanem máshol is. Sajnálom, hogy erre a területre az emberek még ma sem figyelnek eléggé.”
Vissza az alma materbe
Siposné a Dobó Gimnáziumban 2011-ben kezdett el dolgozni, és fantasztikus volt megélnie, hogy kollégaként találkozhatott ott olyan tanárokkal is, akik egykor őt is oktatták. Mivel a tehetséggondozást és a versenyekre való felkészítést kiemeltem fontosnak tartja, arra egyből figyelni kezdett. „A diákjaim kémiából elsősorban a Curie Emlékversenyen indulnak, és járnak rendszeresen környezetvédelmi versenyekre is. Népszerű a körükben a Dr. Árokszállásy Zoltán biológia-környezetvédelmi verseny is, ott két alkalommal már volt országos döntősöm is. Külön feladat az OKTV, amire rengeteget készülünk. A kisebb gyerekek még részt vesznek a Bolyai Természettudományi Csapatversenyen is, amihez földrajzra, biológiára, kémiára és fizikára is szükség van, de annál a felkészítést nem én végzem, csak besegítek abban a saját óráimon. Amúgy a versenyfelkészítés mindig a normál órákon felül történik, külön alkalmakkor. Keddenként segítem a munkát az iskola természettudományos műhelyében is. Az ottani foglalkozásokat mindig más tartja, de ettől függetlenül jelen vagyunk mindannyian, és támogatjuk egymást. Nagyon jó közöttünk a munkakapcsolat.”
A Dobó Gimnázium az NTA programjába 2022-ben lépett be területi központként, és szinte azonnal csatlakozott hozzá Szent-Györgyi tanárként Siposné is. „A nálunk működő területi központot dr. Veresné Kis Krisztina vezeti, a képzés pedig annyira megtetszett nekem, hogy nem is gondolkodtam azon, hogy társuljak-e mellé. Ez teljesen egyértelmű volt egyből az indulás után. Motivált az is, hogy én abban az évben kaptam először biológiatagozatos osztályt az iskolában, és ott ez a képzés különösen hasznos volt. Ma is ott vagyok szinte minden olyan foglalkozásom, amit a kolléganőm vezet, és segítek neki, amiben csak tudok. Érzem azt is, hogy az igény egyre nagyobb erre a képzésre, és ez a jövőben csak fokozódni fog: egyre nagyobb számban csatlakoznak majd hozzá olyan diákok, akik orvosnak, állatorvosnak, vegyésznek és biológusnak készülnek, vagy valamilyen egyéb természettudományos pálya iránt érdeklődnek. Azt látom, hogy a körükben főleg a boncolásos gyakorlatok a népszerűek.” Siposné szegedi Nobel-díjas találkozóra is kísérte már el diákokat, és az ottani előadásokat ő is nagyon élvezte. Úgy érzi, hogy a gyerekeknek pláne hatalmas élmény, hogy személyesen is találkozhatnak a világ legnevesebb kutatóival.

2026.01.07.