Természettudományok iránt érdeklődő diákok ezrei töltötték meg a szegedi Pick Arénát
Rekordszámú, több mint 4500 vendég vett részt a Nemzeti Tudósképző Akadémia szegedi konferenciáján. Az eseményen Randy Schekman Nobel-díjas sejtbiológus és Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus mellett előadást tartott Francis Chan gasztroenterológus professzor, Martin Morad, a regeneratív medicina és sejtbiológia professzora, Naomi Ellemers Spinoza-díjas pszichológus, valamint Kapu Tibor és Cserényi Gyula, a Hunor program két kutatóűrhajósa.
Idén márciusban rendezték meg huszonhatodik alkalommal a Nobel-díjasok és tehetséges diákok találkozóját, amelynek Szeged legnagyobb rendezvényhelyszíne, a Pick Aréna adott otthont. Az ott megtartott plenáris ülésre több mint 3200 diák és pedagógus látogatott el hazai és külhoni középiskolákból, és mellettük jelen volt több mint 200 egyetemi hallgató és mentor hazai orvosi és élettudományi egyetemekről, illetve kutatóintézetekből. A konferencia plenáris ülése összességében mintegy 4500 érdeklődött vonzott, és több száz vendég vett részt a hozzá kapcsolódó programokon.
Az esemény első napján laborgyakorlatok várták a Szent-Györgyi diákokat az NTA szegedi és hódmezővásárhelyi képzési központjaiban, a Szent-Györgyi hallgatók pedig zárkörű találkozón oszthatták meg egymással tapasztalataikat, gondolataikat. A második nap legfőbb eseménye a plenáris ülés volt, de előtte közel 200 egyetemi hallgató külön is találkozhatott a díszvendégekkel az IH Rendezvényközpontban. Az ottani, zártkörű beszélgetésen Randy Schekman, Naomi Ellemers, Martin Morad ás Francis Chan vett részt Hegyi Péter NTA programigazgató moderálása mellett, és bekapcsolódott a diskurzusba Varró András, az NTA képzését működtető Nemzeti Orvosbiológiai Alapítvány kuratóriumának elnöke, illetve Rakonczay Zoltán, az NTA egyetemi képzési igazgatója is. A találkozón a hallgatóság kérdéseket is feltehetett a vendégeknek, aminek lehetőségét többen ki is használták. A kutatók a találkozó után átmentek a Pick Arénába, ahol már több ezer vendég várta őket.
Közösen a fedélzeten
A konferencia plenáris ülését Hegyi Péter moderálta, ő konferálta fel és mutatta be a vendégeket. Az eseményen Varró professzor mellett köszöntőbeszédet mondott Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter, Nagy Sándor, Szeged városfejlesztési alpolgármestere, Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora és a Magyar Rektori Konferencia elnöke, Leonard Azamfirei, a Marosvásárhelyi George Emil Palade Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem rektora, valamint Jakab Roland, a Magyar Kutatási Hálózat (HUN-REN) vezérigazgatója is. A kutatóhálózati vezető és Varró professzor a konferencia idején aláírta azt a hosszú távú stratégiai együttműködést is, amelynek keretében a HUN-REN mentorokkal, korszerű laborháttérrel és anyagi támogatással segíti a tehetségek fejlődését.
A vendégek köszöntőbeszédei után Hegyi Péter tartotta meg előadását, amelyben az NTA programját, történetét és céljait mutatta be. A professzor prezentációjában kiemelte, hogy társadalmunkat komoly próbatétel elé állította a koronavírus-járvány, amit a tudomány erejével sikerült legyőzni, és annak eszköztárát használjuk az olyan egészségügyi problémák ellen is, mint a demencia vagy a daganatos betegségek. Ehhez a munkához sok elszánt fiatalra és innovatív ötletekre van szükség, ugyanakkor az ifjabb generáció tagjai egyre kevésbé érdeklődnek a természettudományok iránt, és csak kis számban választják a kutatói pályát. Ezen a világ minden országát érintő jelenségen azzal lehet változtatni, ha a fiatalok figyelmét korán felkeltik a természettudományok, élettudományok iránt. A professzor kiemelte, hogy ezt az NTA programja mindenképpen segíti. Beszélt arról is, hogy nemcsak a tudományos eredmények elérése fontos, hanem azok gyakorlati alkalmazása is. Ha ez megtörténne, akkor rengeteg idő előtti halálesetet lehetne megelőzni. Ezt az európai statisztikák jól mutatják: az unióban évente 1,7 millió haláleset történik 75 éves kor előtt, és abból 1,2 millió elkerülhető lenne. Emiatt fontos, hogy az egészségügyi szakemberek birtokában legyenek az új tudományos ismereteknek, és azokat alkalmazzák munkájuk során.
Hegyi Péter után Francis Chan tartotta meg előadását. A Hongkongi Kínai Egyetem orvostudományi karának korábbi dékánja világszerte elismert kutató, a modern gasztroenterológia egyik legnagyobb hatású alakja. Ő volt az, aki alapjaiban újította meg a nem-szteroid gyulladáscsökkentők és az aszpirin okozta gyomor-bélrendszeri vérzések kezelését világszerte. A professzor figyelme az elmúlt években a bélmikrobiom felé terelődött. Hét éve társalapítója volt Ázsia első, annak kutatására specializálódott innovációs központjának, majd létrehozott két olyan biotechnológiai vállalkozást is, ami a mikrobiom-kutatások eredményeit a klinikai gyakorlatba ülteti át. Chan professzor a hallgatóságnak saját élettörténetén keresztül mutatta be, hogy miként lehet jól kezelni a kudarcokat, hogy utána sikerek és elismerések következhessenek. A fiatalokat arra buzdította, hogy legyenek mindig kitartóak és fogadják el: lesznek, akik nem hisznek bennük, akiknek meg kell mutatniuk, hogy igazuk van.
Tudomány minden szinten
Chan professzor után Naomi Ellemers tartotta meg előadását. Az Utrechti Egyetem társadalom- és szervezetpszichológusa nemzetközileg elismert szaktekintély, aki a csoportos együttélés dinamikáját vizsgálja. Munkája során a szociálpszichológia alapvető elméleteit kapcsolja össze a szervezetek mindennapi kihívásaival. A vizsgálaton alapuló kutatásokat – például az agyi aktivitás és a fiziológiás stressz műszeres mérését – terepkutatásokkal ötvözi, és igyekszik feltárni, hogy a csoportnormák, a társas identitás és a vezetés miként alakítják a munkahelyi magatartást. Munkájának visszatérő üzenete, hogy a tartós kulturális változáshoz nem elegendő az egyének erkölcsi felelősségére hagyatkozni, hanem szükség van közösen kialakított normákra és azokat támogató intézményi keretekre is. A professzor előadásában a tudományos karrierről és annak elkezdéséről beszélt, rámutatva, hogy aközben milyen problémákkal találkoznak a férfiak és a nők. Elmondta, hogy a társadalom a kutatói létet ma is inkább a férfiakhoz köti – a fiúgyerekek is többnyire férfi tudósokat rajzolnak – de a lányok egyre inkább felismerik, hogy a tudomány számukra is érdekes lehet. A saját képességek felbecsülésében ugyanakkor komoly különbségek vannak a nemek között, ahogyan a lehetőségekben és azok felismerésében is. A professzor hangsúlyozta, hogy a nőket nem azért kell jobban támogatni, mint a férfiakat, mert gyengék vagy segítségre szorulnak, hanem azért, mert a vegyes csapatok igazoltan jobban teljesítenek tudományos területeken is.
Az ebédszünet után Martin Morad, a Dél-karolinai Orvosi Egyetem (MUSC), a Dél-karolinai Egyetem (USC) és a Clemson Egyetem regeneratív medicina és a sejtbiológia professzora tartotta meg előadását, ami a szívdobbanás mechanizmusába, az azzal kapcsolatos tudománytörténeti érdekességekbe, elképzelésekbe adott betekintést – azt követően pedig beszélt a jövőről is. Morad professzor a szív-elektrofiziológia és a kalcium-jelátvitel tudományterületeinek nemzetközileg elismert szakértője, ő volt az, aki szívizomszöveten elsőként alkalmazta a feszültségzár technikát, aki festékek lézerszkennelésével mérte az akciós potenciál terjedését a szívben, aki fényindukcióval szabadított fel molekuláris ketrecbe zárt vegyületeket szívizom- és idegsejtekben. Jelenlegi kutatásai elsősorban a szívműködés szabályozásában részt vevő komplex fehérje-kölcsönhatások köré szerveződnek. Laborjában olyan transzgénikus állatokat hoznak létre, amelyek túltermelik a szívelégtelenség és a szívritmuszavarok kórélettanában potenciálisan fontos szerepet betöltő fehérjéket, illetve amelyekből génkiütés miatt hiányoznak ezek a fehérjék. A professzor hisz abban, hogy a génmódosítást alkalmazó tudományos megközelítés elvezethet új terápiás lehetőségekhez az életveszélyes ritmuszavarok kezelésében, vagy akár szövetalapú pacemakerek készítéséhez.
Fenn a magasban
Morad professzor után Kapu Tibor és Cserényi Gyula tartott előadást. A Hunor program kutatóűrhajósai felváltva beszéltek tavaly nyári űrmissziójukról, annak eredményeiről, tanulságairól. Elmondták, hogy maga a program valójában már 2021-ben elindult, az ő történetük pedig 2022 januárjában kezdődött, amikor jelentkeztek rá. Az űrmisszió nemzetközi csapatát videókon és fotókon mutatták be, és meséltek a felkészülésről is. Például hogy heti sok órát kellett edzeniük, mert a súlytalanság állapota valójában káros az emberi testre. Hatására az izmok vesztenek erejükből, a csontok vékonyodhatnak, csökken a keringő vér mennyisége is. A kutatóűrhajósok beszéltek a szárazföldi túlélési képzésekről, amelyeken meg kellett tanulniuk tüzet gyújtani és menedéket építeni, vizet szerezni és tisztítani, zsákmányt ejteni. Megosztották élményeiket a repülési gyakorlatokról is, és részletesen beszámoltak magáról az űrmisszióról. Megmutatták, hogy aludtak és miképp étkeztek az űrállomáson, milyen technikai megoldások segítették, hogy boldoguljanak az ottani viszonyok között. Arra is kíváncsiak voltak, hogy a közönség mennyire ismeri fel a kivetített képeket, egyértelmű-e például mindenkinek, hogy a világűrből letekintve mit látnak.
A kutatóűrhajósok után Krausz Ferenc lépett színpadra, hogy megtartsa előadását. A Max Planck Kvantumoptikai Intézet igazgatója és a müncheni Ludwig-Maximilians Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára 2023-ban vehette át Nobel-díját az attoszekundumos fizika területén végzett munkájáért. A kutató előadása előtt megosztotta a közönséggel, hogy hatalmas Pick Szeged szurkoló, és reméli, ott lehet a következő meccsen az arénában, hogy drukkoljon a kézilabdacsapatnak. Ezt követően kezdett el arról beszélni, hogy az attoszekundumos kutatások hogyan hasznosulhatnak az orvostudományban. Elmondta, hogy a vezető halálokok között több olyan betegség is szerepel, ami megelőzhető. Ilyenek például egyes ráktípusok, légzőszervi, szív- és érrendszeri betegségek, illetve az olyan anyagcsere-problémák, mint a cukorbetegség. Ezek kezelésére sokat áldoznak az országok, de mivel a terápiáik nem elég hatékonyak, sokszor hiábavalóan. Emiatt számít rengeteget, hogy a vér sok olyan információt tartalmaz, ami a krónikus betegségek korai felismeréséhez, és így eredményesebb kezeléséhez szükséges. Ezek egy része ismert, de a jelenlegi módszerekkel többnyire csak egy-egy biomarkert lehet azonosítani, miközben a vérben több százezer különböző molekula van jelen. Krausz és kutatótársai ezért koncentrálnak a teljes molekuláris mintázatra. Mivel maguk a molekulák femtoszekundumos, vagyis akár több ezer attoszekundumos időskálán rezegnek, viszonylag egyszerű őket vizsgálni. Ehhez elég a laborban lézerrel gerjeszteni a vérmintát, majd a molekulák által kibocsátott, infravörös tartományba eső jelet bemérni. Ezáltal jöhet létre egy egyedi „ujjlenyomat”, ami már a betegségek korai, tünetmentes szakaszában megváltozhat. Egyelőre úgy tűnik, ez a módszer a tüdőrákra a legérzékenyebb, és így annak korai diagnosztizálásában lehet a leghatékonyabb.
Krausz Ferenc után Randy Wayne Schekman tartotta meg előadását, aki Morad professzorhoz hasonlóan már visszatérő vendég volt a szegedi konferencián. Az amerikai biokémikus és sejtbiológus 2013-ban vehetett át orvosi-élettani Nobel-díjat a vezikulatranszport mögött álló genetikai mechanizmusok feltárásáért. A kutató előadása elején felidézte, hogy 12 éves volt, amikor születésnapjára egy játékmikroszkópot kapott, ami egyből lenyűgözte. Miatta kezdett el spórolni, hogy vehessen magának egy professzionálisabb eszközt, amit utána folyamatosan használt. A laboratóriumtól onnantól kezdve nem szakadt el: alapdiplomáját molekuláris biológiából szerezte a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetemen, majd beiratkozott a Stanford Egyetemre, ahol Arthur Kornberg, amerikai biokémikus orvosprofesszor laboratóriumában végezte posztgraduális kutatásait. Ezt követően Berkeley-ben, a Kaliforniai Egyetemen nevezték ki adjunktussá, majd később a molekuláris és sejtbiológia professzorává. A fehérjék vezikuláris transzportjában szerepet játszó membránrendszereket a Berkeleyn kezdte el tanulmányozni élesztősejtekben. Kollégáival felfedezte, hogy több mint 20 gén működik közre ebben a transzportban, majd az ezen génekből képződő fehérjék mindegyikét jellemezte. A professzor nemcsak saját kutatómunkájáról mesélt a hallgatóságnak, hanem felelevenített számos tudománytörténeti érdekességet is.
Idei legjobbak
A plenáris ülést a Kiváló Szent-Györgyi Diák 2026 elismerés átadása zárta, amit Rőthy-Gruber Péter vehetett át, hogy utána megtartsa előadását. Az ELTE Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium végzős tanulója Az ólomtól Van Gogh íriszéig címmel mutatta be prezentációját, majd köszönetet mondott felkészítő tanárainak, Szabó Bence Farkasnak és Baranyai Józsefnek. A segítségükkel elkészített protokoll a csapvíz ólomtartalmának mérésérét teszi lehetővé kizárólag középiskolai laboratóriumi és gyógyszertári eszközök és anyagok felhasználásával. A szombathelyi diák előadásában kitért a természettudományokban használt problémamegoldó gondolkozás általánosabb aspektusaira is, kiemelve azokat a lexikális ismereteken túlmutató készségeket, amelyek fontosak.
A konferencia esti eseményének már a Szegedi Nemzeti Színház adott otthont, ahol a gálaműsort követően átadták a Talentum-díjakat. Ezt az idei évben Széles Lajos István, a Debreceni Egyetem orvosi genetikai tanszékének docense, Engelmann Péter, a Pécsi Tudományegyetem Immunológiai és Biotechnológiai Intézetének docense, Nyiri Gábor, a HUN-REN Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet Hálózati & Integratív Idegtudományi Kutatócsoportjának vezetője, valamint Timinszky Gyula, a HUN-REN SZBK Genetikai Intézetének tudományos főmunkatársa vehette át. A kutatók másnap előadást is tartottak az SZTE József Attila Tanulmányi és Információs Központban, ahol az elismerésük alapjául szolgáló kutatást mutatták be. Ennek megfelelően Széles Lajos István a retinoid- és D-vitamin-jelátviteli útvonalak közös génszabályozó régióinak azonosításáról beszélt a hallgatóságnak, míg Engelmann Péter a veleszületett immunitás eredetének feltárásába adott betekintést. Nyiri Gábor az agyban újonnan felfedezett jutalomközpontról tartott előadást, míg Timinszky Gyula a DNS-károsodásokat javító mechanizmusokkal kapcsolatos kutatásokról. A Talentum-díjas kutatók mellett a konferencia vendégei találkozhattak Szathmáry Eörssel is. Az Evolúciótudományi Intézet és az ELTE elméleti evolúcióbiológia professzora, illetve a németországi Ludwig Maximilian Egyetem vendégprofesszora Az élet mesterséges szintézise címmel tartott előadásával abba adott betekintést, hogy meddig juthat el a tudomány az élet laboratóriumi újraalkotásában, és mikor mondhatjuk valamire, hogy már valóban él.
A kongresszusi teremben tartott előadásokkal párhuzamosan az NTA-s diákok mentorokkal is találkozhattak az SZTE Tanulmányi és Információs Központ alagsori termeiben. Az ottani kerekasztal-beszélgetések 8-9 fős csoportokban zajlottak, több mint 260 középiskolai diák részvételével. Voltak olyan asztalok is, amelyeknél Martin Morad, Francis Chan és Naomi Ellemers is helyet foglalt, így sok diák őket is kérdezhette testközeléből.
2026.04.08.
Vissza