Beke-Somfai Tamás

Középiskolai Képzési Igazgató:

Beke-Somfai Tamás a HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont Biomolekuláris Önrendeződés „Lendület” csoportjának vezetője

Középiskolai Képzési Koordinátor: Gulyás Enikő kozepiskolai.kepzesi.iroda@edu-sci.org

Lengyel Adrien

Biológia Szakmai Vezető:

Lengyel Adrien a kecskeméti Református gimnázium biológia és kémia szakos mestertanára

Balterer Bence

Kémia Szakmai Vezető:

Balterer Bence a HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont, Szerkezetkutató Központ, NMR Kutatólaboratóriumának tudományos segédmunkatársa

Bán Sándor

Pedagógiai szakértő:

Bán Sándor a Szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium vezető biológia mestertanára

Nyisztor Zsolt

Az Országos Képzési Központok vezetője:

Nyisztor Zsolt a Pécsi Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma és Kollégiuma igazgatója, biológia és kémia szakos mestertanára

Kertész Róbert

A Területi Képzési Központok vezetője:

Kertész Róbert, a Kaposvári Táncsics Mihály Gimnázium biológia és kémia szakos mestertanára

Rakonczay Zoltán

Egyetemi kapcsolatokért felelős vezető:

Rakonczay Zoltán a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar Kórélettani Intézetének tanszékvezető egyetemi tanára

Sebők Krisztián

Középiskolai-kórházi koordinátor:

Sebők Krisztián

Laborbemutató egy Szent-Györgyi Hallgató vezetésével a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban

Laborbemutató egy Szent-Györgyi Hallgató vezetésével a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban

Laboratóriumi gyakorlat Szent-Györgyi Vezető tanár irányításával

Laboratóriumi gyakorlat Szent-Györgyi Vezető tanár irányításával

Szent-Györgyi Diákok a Nobel-díjasok és tehetséges diákok találkozóján

Szent-Györgyi Diákok a Nobel-díjasok és tehetséges diákok találkozóján

Középiskolai Képzési Program (KKP)

Az NTA képzési programjának első eleme a középiskolás korosztályra fókuszál. A Középiskolai Képzési Program szakmai hátterét egyrészt a hazai biológia- és kémiaoktatás tehetséggondozó hagyományai, másrészt a sikerre vezető külföldi példák jelentik.

A hosszú évek óta eredményesen működő, a biológia tantárgyra építő program 2026. tavaszától megújult, és a kémia tudományterületein is kiépült az egységes, magas színvonalú képzési rendszer.

A hazai tehetséggondozásban egyedülálló kezdeményezés újdonságát az adja, hogy a középiskolában dolgozó szakemberek fejlesztési tapasztalatait ötvözi az egyetemi oktatói kar szaktudásával. Ez lehetővé teszi egy újszerű oktatási forma bevezetését, amelyben a korszerű szaktudományos biológia és kémia tartalom a legkiválóbb didaktikai módszerek segítségével biztosítja több száz fiatal érdeklődő diák számára azt, hogy betekintést nyerhessenek a legmodernebb orvosbiológiai és kémiai kutatások folyamatába és az érdeklődők be is kapcsolódhassanak ezekbe.

A program képzési tervében egyrészt szerepel önálló ismeretfeldolgozás, csoportos előadások és ehhez kapcsolódó beszélgetések, konferencia részvétel, valamint több helyszínen végezhető laboratóriumi gyakorlatok, amelyek 2026-tól már kémiai laborokkal és kémiai kutatási gyakorlatokkal is kiegészültek.

A folyamat fontos értékelési lépcsőket is tartalmaz, hiszen a fenntarthatóság érdekében folyamatos reflexiókra van szükség. A résztvevők véleményét, tapasztalatait ezért minden esemény, illetve rendezvény után begyűjtjük. Az összegyűlt tapasztalatok alapján pedig minden tanévben felülvizsgáljuk a képzési program biológiai és kémia tudományágának elemeit, és a szükségesnek látszó módosítások beépítésével biztosítjuk a hatékonyságot.

Labormunka a TERMOSZ Laboratóriumban (Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium)

Labormunka a TERMOSZ Laboratóriumban (Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium)

 

A TEHETSÉGES KÖZÉPISKOLÁSOK JELENLEGI LEHETŐSÉGEI

Hazánk oktatási rendszere különösen hatékony tehetséggondozási hagyományokra tekinthet vissza a matematika és a természettudományok területén. A Nobel-díjasok mára már szinte közhellyé vált eredményei mellett ezt támasztja alá az a tény is, hogy a tehetséges magyar középiskolás diákok rendszeresen világraszóló sikereket érnek el ezekből a tantárgyakból. A nemzetközi diákolimpián szerzett érmek, a természettudományos és műszaki innovációs versenyeken aratott sikerek mind-mind e hagyományok eredményességét támasztják alá. Az utóbbi 8-10 évben pedig az is világossá vált, hogy legeredményesebb diákjainkat a világ vezető felsőoktatási intézményei is tárt karokkal várják. Ugyanakkor szomorú tapasztalat az is, hogy az ebben az életkorban külföldre kerülő diákoknak csak kis százaléka tér vissza hazánkba, így az ő középiskolás képzésükből gyakorlatilag más országok merítenek hasznot.

Fontos kiemelni azt is, hogy a jelenlegi gyakorlat nem biztosítja hatékonyan a középiskolákban tehetségként azonosított diákok egyetemi érvényesülési lehetőségeit. A felsőoktatásba bekerülő hallgatóknak – a középiskolában sikereket elérőknek is – általában elölről kell kezdeniük az érvényesülés útját. Kevés kivételtől eltekintve csekély azoknak a hazai felsőoktatási programoknak a száma, amelyek lehetővé teszik, hogy az első- illetve másodéves hallgatók gyorsan közel kerüljenek a kutatáshoz. A kiváló kutatási képesség általában is nehezen mérhető és felismerhető, pedig az ilyen képességekkel rendelkező hallgatók egy része már középiskolában is azonosítható. Az egyetem első néhány éve e diákok számára egyfajta veszteséget jelent, csakúgy, mint a kutatócsoportok számára, akik hamarabb is kezdhetnének együttműködést a megfelelő felkészültségű és teherbírású diákokkal.

Laboratóriumi gyakorlat

Laboratóriumi gyakorlat

 

A BIOLÓGIA ÉS A KÉMIA KÖZÉPISKOLAI KÉPZÉSI PROGRAM CÉLJAI

A program céljainak meghatározásakor a fenti tényeken kívül a középiskolai és a kutatócsoportok vezetőinek véleményét is elengedhetetlen figyelembe venni. A megfogalmazott igényekből állt össze az alábbi jól megfogalmazható célrendszer:

  • Hatékony alternatíva biztosítása a külföldi továbbtanulással szemben

  • Célravezető segítség a középiskolai biológia- és kémiaoktatásban innovatív módszertani és korszerű tárgyi eszközök biztosításával.

  • Közösségépítés és társadalmi érzékenység

  • A tehetséggondozás területén dolgozó tanárok összefogása, különös tekintettel a biológia és kémia területén tevékenykedő pedagógusokra, a szakmai együttműködés és tudásmegosztás erősítése érdekében.

Dr. Eric F. Wieschaus (Orvostudományi Nobel-díj, 1995) az SZTE yakorló Gimnáziumban

Dr. Eric F. Wieschaus (Orvostudományi Nobel-díj, 1995) az SZTE Gyakorló Gimnáziumban

 

A BIOLÓGIA ÉS A KÉMIA KÖZÉPISKOLAI KÉPZÉSI PROGRAM TEVÉKENYSÉGEI

A Program tevékenységei mindkét tudományterületen úgy kerültek kialakításra, hogy azok a kitűzött célokat maximálisan elősegítsék. A tudományos gondolkodás, valamint a biológia és a kémia kutatásalapú megközelítésének érdekében a tevékenységek között találunk a diákok önálló tanulásán alapuló, és csoportmunkán alapuló elméleti oktatást, de nagy hangsúlyt helyezünk a gyakorlati képességek fejlesztésére is. A tevékenységek egy része otthonról is végezhető, míg más oktatási formák a területi, illetve országos központokban zajlanak. Minden tevékenység közös célja, hogy értékes, a normál közoktatás keretein belül nem, vagy csak nehezen megszerezhető tudást közvetítsenek a lehető legmodernebb pedagógiai módszerek segítségével. A közvetített tudástartalmak mind elősegítik a kutatásban való későbbi eredményes részvételt.

  • Online tananyag-feldolgozás

  • Laboratóriumi gyakorlatok

  • Területi bázisiskolákban végzendő csoportos fejlesztő programok

  • A „Nobel-díjasok és tehetséges diákok találkozója” konferenciákon való részvétel

  • Pluszpont szerzési lehetőség az egyetemi felvételinél

Az NTA diploma és fokozatai

A biológia, valamint a kémia programban tanuló Szent-Györgyi Diákok fejlődését folyamatosan nyomon követjük és elismerjük. Egy-egy sikeresen teljesített tanév végén ünnepélyes keretek között vehetik át a Nemzeti Tudósképző Akadémia arany-, ezüst- vagy bronz fokozatú diplomáját, amellyel érvényesíteni tudják az egyetemi felvételihez járó pluszpontjaikat. A diplomák megszerzése egymásra épülő követelményrendszer teljesítéséhez kötött, így valódi szakmai fejlődést és elkötelezett munkát tükröz.

Az NTA diploma és fokozatai

Pluszpontok az egyetemi felvételihez

Bármely tanúsítványi szint sikeres teljesítése esetén bizonyos magyar egyetemeken a tanulók akár 25 többletpontot is szerezhetnek az egyetemi felvételihez, ami jelentős előnyt biztosít számukra a felsőoktatási jelentkezési folyamat versenyében. Ezeket a többletpontokat a magyar felsőoktatási felvételi rendszer (FELVI) hivatalosan is elismeri.

Azon intézmények köre, amelyek az NTA diplomákért többletpontokat biztosítanak, folyamatosan bővül. A hangsúly elsősorban a természettudományos területeken van, beleértve a biológiát, kémiát, fizikát, környezettudományt és a kapcsolódó szakterületeket. A részt vevő egyetemek száma, valamint az egyes diploma szintekhez tartozó többletpontok intézményenként és képzésenként eltérhetnek. A résztvevő intézményekről, az elfogadott képzésekről és a pontos pontértékekről részletes és naprakész információk a hivatalos FELVI felületen érhetők el.