Kiváló Szent-Györgyi Diák díj: Takács Nóra
Takács Nóra: „Francis Chan arra biztatott minket, hogy legyünk nyitottak, és próbáljuk ki magunkat több területen”
Három éve lépett be az NTA programjába, és tizenegyedikesként megszerezte az aranydiplomát. A képzést junior mentorként maga is segítette, labormunkákba pedig egyetemeken is bekapcsolódott. Takács Nóra, az Aszódi Evangélikus Petőfi Gimnázium tizenkettedikes tanulója Kiváló Szent-Györgyi Diák díjat vehetett át a Nemzeti Tudósképző Akadémia vezetőitől.
Nóri kilencedikes volt, amikor belépett az NTA képzésébe, és azóta szinte minden programon részt vett, ami csak elérhető volt. „A gyakorlatainkat Budapesten, a Deák Téri Evangélikus Gimnáziumban tartották, így az első évben oda jártam, de később már felkerestem a gödöllői Premontrei Iskolaközpontot is. Utóbbi országos képzési központ, így ott összetettebb feladatokkal vártak bennünket. Végezhettünk például baktériumtranszformációt, és vizsgálhattuk a méz invertáló enzimeit. Körbevezettek bennünket a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem azon egységén is, amelyik mézekkel és méhészettel foglalkozik. Ezen a látogatáson mikroszkóp alatt nézhettünk mézeket, ami nagyon érdekes volt. Így láthattuk közelről, hogy mit keresnek bennük olyankor, amikor az eredetiségüket vizsgálják.”
Szegedi konferencián Nóri négyszer vett részt, háromszor annak mindhárom napján, egyszer pedig csak a plenáris ülésén. „Az első két alkalommal egyetemi hallgatókkal kerekasztal-beszélgethettem, idén pedig egy asztalnál ülhettem Francis Channel. A professzor rengeteg dolgot elmondott nekünk. Sokat beszélt például azokról az élményekről, amelyeket az egyetem elvégzése után szerzett. Arra biztatott bennünket, hogy legyünk mindig nyitottak, és próbáljuk ki magunkat minél több területen. Kiemelte, hogy nem jó, ha valaminél csak úgy leragadunk. Azt is javasolta, hogy nézzünk meg külföldi kutatási helyszíneket, és szerezzünk ott tapasztalatot. A beszélgetés úgymond felnyitotta a szemünket.”
Tudományos közösség
Nórit a szegedi konferenciák már korábban is motiválták, egy ilyen esemény előtt kezdett el junior mentorként is tevékenykedni. Első feladatként azt vállalta, hogy a meghívott Nobel-díjas kutató életéről előadást tart a diáktársaknak. Ezt követően a laborgyakorlatok lebonyolítását is segítette, és ha szükség volt rá, akkor iskolájában is támogatta a kisebb Szent-Györgyi diákokat.
Tizenegyedikesként az NTA nyári táborába is elmehetett, ahol labormunkába kapcsolódhatott be. „A Semmelweis Egyetem biokémiai intézetét kereshettem fel, és ott egy olyan kutatásban vehetettem részt, ami az SCD5 nevű enzimmel foglalkozott. Fantasztikus volt, hogy öt napig kutathattunk, és részleteiben is megismerhettük a labormunkát. Tizenkettedikesként az ottani kutatást mutattam be TUDOK-on, ami nagy élmény volt.” Nóri az NTA programját nemcsak a kutatási lehetőségek miatt szereti, hanem azért is, mert közösséget hoz létre olyan diákokból, akik érdeklődnek a természettudományok iránt. Megemlíti, hogy a hozzá kapcsolódó programokon ő is szert tett olyan baráti kapcsolatokra, amelyek máig élnek.
Motiváló versenyek
A természettudományi versenyek már a TUDOK előtt is motiválták Nórit, azokon már korábban is indult. Legelőször az Irinyi János Országos Középiskolai Kémiaverseny mérettette meg magát, később pedig indult a Dr. Árokszállásy Zoltán Biológia Versenyen, a Semmelweis Egészségversenyen és kétszer a biológia OKTV-n is. A Fodor József Országos Biológia Verseny négyszer is részt vett, és azon egyszer országos szinten a nyolcadik helyen végzett. A versenyekre olyan lehetőségként tekint, amelyekkel fel tudja mérni a tudását. Számára azok egyfajta tesztek, amelyek nagyon hasznosak.
Nóri kilencedikesként részt vehetett a Semmelweis Egyetem háromnapos nyári Tehetségtáborában is. „Ezen az eseményen megmutatták nekünk az egyetem minden intézetét, és egyes helyszíneken gyakorlatokat – például sebvarrást – is végezhettünk. Voltak közösségi programok is, amiknek köszönhetően később TDK-kutatásban is be tudtam kapcsolódni. Ez a gyógyszerésztudományi kar analitikai laborjában zajlott, és alfasavas glikoproteinekkel foglalkozott. Ennek a témának a szakirodalmáról a TDK konferencián eladást is tarthattam tizenegyedikesként.
Nóri jövőjét orvosként képzeli el, de sokáig a gyógyszerészti pálya vonzotta. „Furcsán hangzik, de csak az elmúlt pár hónapban döntöttem el, hogy elsőként orvosi karra jelentkezem. Azért váltottam irányt, mert úgy érzem, orvosként több lehetőség áll előttem, illetve mert ráébredtem: tetszik nekem a klinikai munka. Több terület is érdekel. Ilyen például sebészet, ami az NTA-s gyakorlatokon és skill laborok látogatásakor keltette el az érdeklődésemet. Az ilyen programokon nagyon érthetően beszéltek erről az amúgy bonyolult, és komoly tehetséget igénylő tudományterületről. Bár a gyakorlati munkát fontosnak tartom, el tudom magam képzelni kutatóorvosként is, de hogy melyik szakterületen, azt még nem tudom. Mivel a sebészet mellett az immunológia is érdekel, lehet, hogy majd olyan irányba indulok el, ami ahhoz kapcsolódik. Egyetemistaként szívesen belépnék majd at NTA felsőoktatást képzésébe is, mert azt remek lehetőségnek tartom. Kutatni akkor is szeretnék már az első évben, ha a programba nem vesznek fel. Egyszerűen fontosnak tartom, hogy a tanulmányaim mellett tudományos munkát is végezzek.”
2026.05.29.