Kiváló Szent-Györgyi Mentor díj: Acsády László
Acsády László: „A hallgatóim mellett büszke vagyok arra, hogy az egyik tanítványom junior mentorból mentorrá vált”
Az ideghálózatok működésének nemzetközileg elismert szakértője, akinek mentori érdemei is kiemelkedőek. Egyik NTA-s hallhatója már két társszerzős publikációt jegyez, és míg a házi TDK konferenciát megnyerte szekciójában, az OTDK-n második helyezést ért el. Acsády László Kiváló Szent-Györgyi Mentor díjat vehetett át a Nemzeti Tudósképző Akadémia vezetőitől.
Acsády László a HUN-REN KOKI Thalamus Kutatócsoport vezetője, tudományos munkáját már számos díjjal elismerték. Négy éve Széchenyi-díjat vehetett át, tavalyelőtt pedig Talentum-díjjal tüntették ki a Nobel-díjasok és tehetséges diákok XXII. találkozóján. A professzor a természettudományok iránt már kisgyerekként érdeklődött, sokat kirándult, vizsgálgatta a rovarokat is. Egyértelmű volt, hogy biológus lesz, az egyetemen pedig nagyon hamar beszippantották az idegtudományok. Kutatási eredményei a világ legnevesebb lapjaiban jelennek meg, a tudományos munka mellett pedig fontosnak tartja a tehetséggondozást is. Az NTA programjában jelenleg két Szent-Györgyi hallgatója van, az egyikük Pintér Benedek, aki elsőéves a Semmelweis Egyetemen, a másikuk Kóta Kata, aki ötödéves, és idén már elkezdte az MD-PhD képzést is.
„Kata már komoly sikereket ért el. Tavaly például megnyerte a házi TDK versenyt, az OTDK-n pedig második helyen végzett. Már idén is túl van az egyetemi körön, ahol második lett, és így ismét részt vehet az OTDK-n. Eddig két nagy sikerű munkát jegyez társszerzőként, és már belevágott az elsőszerzős projektjébe is. Arra épül majd a szakdolgozata. Most épp egy új technikát tanul, elkezdett ugyanis elektronmikroszkopizálni. Itt újdonság, hogy az Allen Brain Institute-tal kollaborálva megszületett a teljes elektronmikroszkópos feldolgozása az első nagyobb szövetdarabnak – ami pont egy olyan talamikus terület, ami iránt mi érdeklődünk. Ennek köszönhetően mesterséges intelligencia segítségével vizsgálhatók lesznek az egyes neurális elemek egészen a szinapszisok szintjéig. Ami egyben azt is jelenti, hogy háromdimenziós nézetben értékelhető lesz a teljes struktúra. Kata ebben a munkában is részt tud majd venni. Az első 600 kép, ami az új technológiával készült, épp a napokban érkezett meg, azokat hamarosan el is kezdjük vizsgálni. De ez csak a kezdet, mert összesen 11 ezer képünk lesz, azokat fogjuk számítógépesen elemezni.”
Fókuszban a középvonalbeli magok
Kata eddigi munkái során elsődlegesen a talamusz középvonali magvaival foglalkozott. „Ezeknél egyebek mellett arra figyeltünk fel, hogy amikor az állatokat nagyobb stressz éri, akkor ezeknek a magvaknak jelentősen megugrik a tüzelési aktivitása, és ez az állapot nagyon hosszú ideig, napokig megmarad. Ezzel együtt megváltozik az állatok viselkedése is. Az aktivitásnövekedést vissza tudjuk fordítani, és ezzel az állat úgymond meggyógyul, normalizálódik a magatartása is. Ez a téma nagyon izgalmas, és sok-sok leágazása van. Az egyik az, hogy mik azok az anatómiai struktúrák és bemeneti pontok, amelyeken keresztül hatást lehet gyakorolni ezekre a magokra. Ezt a bemeneti oldalról már feltérképeztük, az eredményeink pedig nagyon érdekesek. Például kiderült, hogy ezek a magok feltehetően azért tudnak ennyire aktívak lenni, mert stresszállapotoknál nagyon sok területről kapnak serkentő hatásokat. Most külön vizsgáljuk az egyes bemeneteket, keresve a választ arra, hogy milyen szerepük van a stressz-indukálta viselkedés kialakításában.”
A talamuszi középvonalbeli magvak másik nagy része a hippokampusz nevű memóriaterülettel tart nagyon erős kapcsolatot, Kata azok vizsgálatába is bekapcsolódott. „Sok elképzelés és mérés van arról, hogy ezek a magvak miképp befolyásolják az érzelmi memória kialakulását, és hogyan érhetik el, hogy a térbeli tájékozódás és az érzelmi memória elemei összekapcsolódjanak. Viszont itt sincs konkrét bemeneti térkép, csak az elméletek sorakoznak. Emiatt várunk itt is sokat az elektronmikroszkópos eredményektől, amelyeket most Kata is vizsgál.”
Bővül a csapat
Acsády professzor másik NTA-s diákjának elsőéves egyetemistaként még nincs olyan komoly tapasztalata, mint Katának, de a kutatómunkába már ő is becsatlakozott. „Benedek is okos, tehetséges és motivált, hozzá is nagy reménységeket fűzök. Ő annak a kommunikációs csatornának a vizsgálatába kapcsolódott be, ami az agykéreg és a talamusz között van, működése pedig nagyon érdekes. Elképzelhető, hogy ez úgynevezett szinaptikus plaszticitást fog mutatni, ami azért nagy dolog, mert a talamuszról sok dolgot gondoltunk, de azt nem, hogy képes plasztikusan válaszolni az agykéreg működésére. Emiatt ez a kutatás is izgalmasnak ígérkezik. A laborunkban jó hír az is, hogy tanítványom, Bíró László, aki Kata munkáját junior mentorként már korábban is segítette, megnyerte az első OTKA pályázatát. Ennek köszönhetően ő is előléphetett mentornak, és felvehetett egy saját NTA-s diákot. Örülök, hogy átadódik ez a hagyomány, és hogy a csapat így bővül.”
2026.03.24.