Kiváló Szent-Györgyi Mentor díj: Kvell Krisztián
Kvell Krisztián: „A sportolás hatására termelődő mikro-RNS-ek olyan szabályozó molekulák, amelyeknek biztosan szerepük van a daganatprevencióban”
Kutatócsoportja a testmozgás és a daganatképződés közti biológia kapcsolatot vizsgálja, különös tekintettel a fizikai aktivitás hatására termelődő mikro-RNS-ek diagnosztikai, preventív és terápiás potenciáljára. Az NTA programjába négy éve kapcsolódott be, és azóta is kiemelkedő támogatást nyújt a hallgatójának. Prof. dr. Kvell Krisztián munkáját Kiváló Szent-Györgyi Mentor díjjal ismerte el a Nemzeti Tudósképző Akadémia vezetése.
Kvell Krisztián a Pécsi Tudományegyetem Gyógyszerészi Biotechnológia Intézetének igazgatója és a Gyógyszerésztudományi Kar általános, tudományos és innovációs dékánhelyettese, aki vezetői feladatai mellett kutatóként is aktív. Munkacsoportja interdiszciplináris megközelítéssel és innovatív módszerekkel dolgozik, elsősorban a fizikai aktivitás és a daganatok biológiai kapcsolatát kutatja. Figyelmük főképp a mozgás által termelt mikro-RNS-ek diagnosztikai, preventív és terápiás potenciáljára irányul. A professzor maga is tizenhét éve fut rendszeresen, így kutatási területének személyes vonatkozása is van.
„A sportolás része az életemnek, régen is szántam rá rendszeresen időt. Érdekelt az is, hogy a testmozgásnak milyen hatása van a szervezetre, de komolyabban csak akkor kezdtem el ezzel a témával foglalkozni, amikor Garai Kitti személyében lett egy olyan PhD hallgatóm, aki versenyszerűen sportolt. Vele indítottuk el azt a sportbiológiai kutatást, amiben arra kerestük a választ, hogy a rendszeres testmozgás hogyan véd meg bennünket molekuláris szinten a krónikus betegségektől. Kitti azóta már doktorált, és maga is bekapcsolódott az NTA programjába junior mentorként. Mellettem ő foglalkozik a tudósképzős hallgatónkkal, Kisjós Bálinttal, aki most negyedéves az orvostudományi karunkon. Ő is rendszeresen sportol – játszik kosárcsapatban is –, és az érdeklődését szintén ez a kérdéskör keltette fel.” Bálint a legutóbbi Nobel-díjas találkozón előadást is tartott kutatómunkájáról Molekuláris fitnesz címmel, és a tervek szerint az MD-PhD képzésbe is belevág a következő tanév elején. Így időt nyer, és az orvosi diploma és PhD fokozat megszerzés után egyből elkezdheti az onkológiai szakképzést.
Túl az általánosságokon
A mozgás által termelt mikro-RNS-ek daganatellenes hatása azért érdekes téma, mert messze túlmutat azon, hogy a sportolás általános élettani hatásai jók, és segítenek megelőzni sok krónikus betegséget. „Azokat a kutatásokat, amikben ezt a kérdést molekuláris szinten kezdtük el vizsgálni, 2018-2019 környékén indítottuk el. Azért nézzük célzottam a mikro-RNS-eket, mert azok rengeteg élettani folyamatot szabályoznak. Ilyen molekulából nagyon sok van, embernél bő ezerre saccolják a számukat, és köztük nagyjából nyolcszáz olyan, amit könnyen lehet vizsgálni. Mi ezt két olyan módszerrel is vizsgáltuk, amivel elérhetjük mind a nyolcszázat. A kutatásba olyan egyetemistákat vontunk be, akik korábban nem mozogtak, de személyi edző vezetésével elkezdtek rendszeresen sportolni, és ezt a szokást legalább fél évig megtartották. Náluk mindkét módszerrel megmértük a nyolcszáz, könnyen vizsgálható mikro-RNS szintjét, és aztán a vizsgálatot leszűkítettük arra a tucatra, amelyiknél a változás a legnagyobb volt. Ezeket visszafejtve derült ki, hogy azok mind kapcsolatba hozhatók a fő krónikus betegséggel, de fordított irányban azzal, ahogyan azt a betegségeknél leírják. Vagyis amiknek például a szintje a sportolás hatására nálunk emelkedett, azoknak a szintje a betegségeknél csökkenni szokott.”
Ez a felfedezés azért volt meglepő, mert a kutatásban fiatal, egészséges egyetemisták vettek részt, akiknél csak annyi változás történt, hogy elkezdtek sportolni – de még náluk is mérhető volt a betegség-megelőző pufferek mélyülése, ami növeli a krónikus betegségekkel szembeni ellenállást. A vizsgálatokból az is kiderült, hogy a mikro-RNS-ek termelődésére gyakorolt hatás akkor a legerősebb, ha valaki kombinálja az aerob és anaerob mozgásformákat. A legjobb tehát az, hogy az emberek az olyan sportokat, mint az úszás, a futás és kerékpározás, kombinálják a rezisztenciaedzésekkel, súlyzós gyakorlatokkal.
Liposzómába csomagolva
„Persze nem mondom, hogy a jótékony hatások csak a mikro-RNS-ek termelődésének köszönhetőek, mert fontos a többi hatás is, de ezeknek a szabályozó molekuláknak biztosan kiemelt szerepük van a prevencióban. Kutatócsoportunk például három olyan mikro-RNS-t is detektált, ami fontos szerepet játszik a tüdődaganatok kialakulási folyamatában, megelőzésében. Ezeket szintetikus formában is be lehet szerezni – ilyenkor mimicnek nevezzük őket –, ezeket használjuk mi is a kísérleteinkben. Azért jók, mert utánozzák a sejtek által kibocsátott természetes mikro-RNS-eket, amelyek természetes formájukban az úgynevezett vezikulákban laknak. Mi ezeket liposzómákba csomagoljuk be, hasonlóan ahhoz, ahogy ezt mások kozmetikai anyagokkal teszik, utánozva a természetes formát, ami a vezikulákban található. Amikor ez megvan, el lehet kezdeni vizsgálni a tüdődaganatos sejteken kifejtett hatásukat. Mi is így mutattuk ki, hogy ténylegesen befolyásolják a daganatos sejtek osztódását, differenciálódását, és olyan irányban, ahogyan vártuk. Tehát csökkentik az osztódást, és jó a terápiás hatásuk is. Ehhez a vizsgálathoz kapcsolódik Bálint hamarosan elkészülő, megosztott első-szerzős publikációja is.”
Kvell professzor kutatócsoportja másfajta daganatokat is vizsgál alapkutatási szinten, a munkájuk során pedig együttműködnek onkológusokkal is. „Mangel professzor kutatócsoportjával véletlenül találtunk egymásra egy helyi konferencián. Akkor mesélték el, hogy a klinikumban ők is látják azt, hogy aki rendszeresen sportol, annál kisebb eséllyel alakul ki daganatos betegség. Ez a megfigyeléseik szerint az emlődaganatokra különösen igaz, emiatt most azon gondolkodunk, hogy a kutatásunkba bevesszük azt is. Lehetséges ugyanis, hogy a mikro-RNS-eknek ott is szerepük van a megelőzésben, illetve kiegészítő kezelésként a terápiában. Az utóbbi azért merült fel bennünk, mert az onkológusok azt is észrevették, hogy rendszeres testmozgás nemcsak csökkenti az emlődaganat rizikóját, hanem csökkenti a kezelés mellékhatását is. Ez persze csak megfigyelés, de mivel a hatás már az egyszerű, de rendszeres sétánál is látszik, érdemes abba belevágni akár a terápia időszakában is.”
A professzor a jövőben nemcsak daganatos sejtvonalakat szeretne vizsgálni kutatócsoportjával, hanem olyan primer tumorokat is, amelyek közvetlenül emberből származnak. Emellett gondolkodnak állatmodelles kísérletekben is. Az ilyen jellegű munkákba akkor tudnának belevágni, ha képesek lennének nagyobb tömegben létrehozni liposzómába ágyazott mimiceket abból a célból, hogy azoknak a daganatellenes hatását vizsgálhassák. Érdekes az mRNS vakcinák témaköre is, amelyek a köztudatba a koronavírus-járvány miatt kerültek be, de eredetileg daganatok ellen kezdték el fejleszteni őket. Már vannak például olyan melanomaellenes mRNS vakcinák is, amelyek nagyon hatékonyak, és még késői daganatstádiumnál is szépen működnek, és várhatóan fejleszthetőek még hasonlóak másfajta daganatokra is.
2026.01.07.