2025. április hónap legjobb tanára: József Éva
„A tudomány gyors fejlődésével a középiskolás oktatásnak is lépést kell tartania”
Tanárként és területiközpont-vezetőként mindent megtesz azért, hogy felkeltse a gyerekek érdeklődését a természettudományok iránt, vonzóvá tegye számukra a kutatói pályát. A diákokat izgalmas gyakorlatokkal várja, és lehetőséget ad nekik arra, hogy szakemberekkel is beszélgethessenek. Áprilisban József Éva, a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Elméleti Líceum biológiatanára lett az Nemzeti Tudósképző Akadémia legjobb középiskolai oktatója.
József Évát a biológia már gyerekkorában érdekelte, főképp az a része, ami láthatatlan. Az élőlényekre inkább csak abban az időszakban csodálkozott rá, amikor édesapjával és nagytatájával – akik a növényeket kiválóan ismerték – kirándult. Az iskolai időszakban már az foglalkoztatta, ami mögöttük van, ami az életfolyamatokat magyarázza. Ez motiválta arra, hogy a középiskola után a biológia irányába lépjen tovább. „Mivel egészségügyi szakközépiskolába jártam – az első két évben Székelyudvarhelyen, a második kettőben Marosvásárhelyen –, ezzel a tudományággal már korábban is foglalkoztam. Az egészségügyi képzés szüleim ötlete volt, akik úgy gondolták, jó lenne, ha azon a területen dolgoznék. Úgy vélték, így a saját betegségemet – tízéves korom óta cukorbeteg vagyok – is tudnám kezelni. Én viszont pont a szakközépben jöttem rá: nem szeretnék ezzel a területtel foglalkozni, mert a biológusi pálya sokkal jobban érdekel, mint az orvosi.”
A pedagógus a Bukaresti Tudományegyetem biológia szakán kezdte meg tanulmányait, ahol kiváló tanárok segítették a fejlődését. „Az egyetemre ’89-ben jutottam be – ez akkoriban nagyon nehéz volt, tízszeres volt a túljelentkezés –, a forradalom kitörésekor pedig pont Bukarestben voltam, akkor kezdődött az első vizsgaidőszakom. Akkoriban a mi egyetemünk volt Románia legjobbja. Molekuláris biológiából és genetikából kiemelkedő képzést kaptam Bukarestben, ami meghatározta későbbi pályámat. Nyitott lettem az új dolgokra, és képes lettem lépést tartani a tudomány fejlődésével.” A pedagógus ’95-ben vette át diplomáját, ’96-ban pedig meg is kezdte a munkát a Bolyaiban. A tanulást viszont nem hagyta abba, 2003 után külföldi tanulmányutakon is részt vett, és bekapcsolódott az Európai Molekuláris Biológiai Intézet tanári továbbképzéseibe is. Heidelbergben és Jeruzsálemben tanári műhelymunkákon vett részt – ott végzett először PCR-tesztet –, az előbbi helyszínre pedig 2005-ben és 2007-ben is ellátogatott, hogy folytassa a munkát. Pár évvel később az Európai Bioinformatikai Intézet és az Európai Molekuláris Biológiai Intézet közös programjában tanult bioinformatikát Hinxtonban, majd Grenoble-ban foglalkozott strukturális biológiával.
Tartani a lépést
„A 3-5 napos képzéseken megismerhettük az újdonságokat, elsajátíthattuk az új technikákat. Tanultunk például a mikrobiomról, amiről akkoriban még alig hallottunk, egy online képzésen pedig foglalkozhattunk a CRISPR/cas9 technikával is. A kíváncsiság mindig dolgozott bennem, 2014-ben például egy olyan képzésre is jelentkeztem, amit a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem indított orvosi biotechnológia szakon. Ezen a területen mesteri fokozatot is szereztem. A továbbképzéseket és a tanulmányutakat azért tartom fontosnak, mert a tudomány gyors fejlődésével a középiskolás oktatásnak is lépést kell tartania. Elengedhetetlen, hogy megfelelően tudjuk elmagyarázni a diákjaiknak azokat az ismereteket, amelyek újdonságnak számítanak a tudományos világban. Egyfajta hídként kell működnünk ezen a területen, fel kell keltenünk a gyerekek kíváncsiságát, és azt fenn is kell tartanunk.”
A pedagógus kiemeli, hogy bár a természettudományok területén rengeteg az újdonság, Romániában nem volt reform a középiskolás oktatásban, a tanárok hivatalosan ma is régi, elavult tankönyvekből oktatnak. Sokakban él még az a régi elképzelés is, mely szerint a gyerekeknek minél több adatot kell megtanulniuk. „Fontos lenne ezen változtatni, és a gyakorlati részekre fókuszálni – erre azóta figyelek, hogy megkezdtem a pályám. Például sok időt töltünk a laborban, és izgalmas kísérleteket végzünk. A gyereknek a feladatokat is úgy szerkesztem meg, hogy az ne a magolásról szóljon, hanem arról, hogy rájöjjenek a megfejtésekre. A legfőbb elvem az, hogy a biológia egy szép és hálás tudomány, és egy remek eszköz a gondolkodás fejlesztésére. Szeretem, ha a diákok elmélyülnek benne, és megértik a folyamatait. A legnagyobb örömöt az okozza nekem, ha a gyerekek a folyosón rám mosolyognak, mert abból látom, hogy szívesen találkoznak velem. Külön tudják választani, hogy van a szigorú tanár, akinek nagyok az elvárásai, de közben olyan szerető ember vagyok, aki biztosan kiáll mellettük.”
Megbecsülni a tudást
A pedagógus tanítványai versenyeken is szívesen indulnak, és ott szép eredményeket érnek el. Ebben a tanévben nemcsak a Tudományos Diákkörök Erdélyi Konferenciáján (TUDEK) vettek részt, hanem a magyarországi TUDOK-on is. Az eseményekre egy tudománytörténeti előadással készültek, amivel a hazai konferenciájukon első helyezést értek el. A diákok Magyarországon sokszor részt vettek a Természet–Tudomány Diákpályázaton is, amin több díjat is nyertek. A versenyen József Évát már külön is díjazták, mint felkészítőtanárt. Részt vettek a 8. Ifjúsági Bolyai Pályázaton is, ami Pál Csaba evolúciós témájára épült. Erre a versenyre a gyerekek két dolgozatot készítettek, és abból az egyikkel megnyerték a versenyt. A másik dolgozat – ami a szem evolúciójáról szólt, amit a gyerekek bioinformatikai módszerekkel dolgoztak fel – nem nyert, de megjelent a Természet Világában és az Élet és Tudományban is.
„A pályázatokon a témaválasztást jellemzően a gyerekre bízom, mert fontosnak tartom, hogy olyan dologgal foglalkozzanak, amit szeretnek. Ezt követően kezdünk el azon gondolkodni, hogy az adott dolgozatot hogyan készítsük el. Van olyan kutatás, amit az első lépéstől az utolsóig mi viszünk végig, és előfordul az is, hogy segítséget kérünk egyetemektől. A klasszikus versenyfelkészítés már része a mindennapi munkámnak is, mert a gyerekeink mindig készülnek valamilyen megmérettetésre. A két országos biológiaversenyen mindig indulunk, közülük az egyiket mi magunk szervezzük.”
József Éva az NTA programjához azt követően csatlakozott, hogy iskoláját felkereste Hegyi Péter professzor, és bemutatta a képzést a tantestületnek. „Tetszett az ötlet és nyitott voltam a lehetőségre, így megkezdtük a felkészülést. Megfigyelőként már 5-6 éve követem a képzést, részt vettem például a szegedi Nobel-díjas konferenciákon is. Hivatalosan 2022-ben csatlakoztam a programhoz, azóta vagyok Szent Györgyi vezetőtanár, az iskolánk pedig bázisiskola. Nekünk körülbelül ezerkétszáz diákunk van, így tőlünk sokan járnak a laborgyakorlatokra, és sokan vesznek részt az előadásokon is. Ők nagyon lelkesek és élvezik a programot, tudnak már önállóan is dolgozni, például pipettázni. Voltak már diákjaink Sepsiszentgyörgyről is, és most alakul egy csoportunk Szilágysomlyóról. Ma is vannak olyan gyerekek, akik távolabbi településekről kapcsolódnak be a programba, ők az előadásokon jellemzően online vesznek részt. A diákok programba való tömeges bekapcsolásának sajnos akadálya, hogy sok helyen a diákok – a tanulmányi reform hiánya miatt – nem rendelkeznek a ma elvárt biológiai alapismeretekkel, de reméljük, ez a jövőben az itteni iskolákban is változik.”
2025.05.28.