Kiváló Szent-Györgyi Mentor díj: Boros Mihály

Boros Mihály: „A mi a tudományágunk gyakorlatorientált, számos sebészeti szakmának ad tudományos muníciót”

Már több mint tíz éve vesz részt mentorként az NTA programjában, hozzájárulva ezzel annak sikeréhez. Legutóbbi hallgatója idén fejezte be az orvosi képzést, elsőszerzős cikkét a diplomájának megszerzésével egyidőben publikálták. Prof. dr. Boros Mihály Kiváló Szent-Györgyi Mentor díjat vehetett át a Nemzeti Tudósképző Akadémia vezetőitől.

Boros professzor a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar Sebészeti Műtéttani Intézetének egyetemi tanára, a mentorálást régóta fontosnak tartja. Az NTA programjába 2014-ben lépett be, azóta folyamatosan vannak Szent-Györgyi hallgatói. Mostani mentoráltja Vida Noémi, akinek elsőszerzős cikke a múlt szemeszterben szinte egyidőben jelent meg azzal, hogy megvédte orvosi diplomáját. „Intézetünk a kezdetek óta segíti a fiatalok tudományos munkáját, vannak és voltak szép számban mentoraink és junior mentoraink. Mi a leginkább azokkal a hallgatókkal tudunk célzottan foglalkozni, akik nagyobb mélységben szeretnék megismerni a sebészeti műtéttant. Ez a tudományág nagyon gyakorlatorientált, számos sebészeti szakmának ad tudományos muníciót. Értem ez alatt azokat az alapkutatásokat, amelyek aztán hasznosíthatók a klinikumban.”

A Sebészeti Műtéttani Intézet kiemelten foglalkozik a szervátültetés kérdéskörével, ami számtalan kutatási témát rejt. Ezek eredhetnek akár az átmeneti oxigénhiányos állapotot kísérő károsodásokból, akár a véráramlás időleges megszakadását követő mikrokeringési zavarokból. Az ezekkel kapcsolatos kérdések sok esetben felkeltik a hallgatók érdeklődését. „Azt látjuk, hogy ők a graduális évek alatt lelkesen és eltökélten kutatnak, de a végzés után területet váltanak, és a betegágy vagy a műtőasztal mellett folytatják a munkát. A többségük manuális területen szeretne dolgozni, ami nemcsak a sebészetet jelenti, hanem például az invazív kardiológiát, a traumatológiát, vagy éppen a gasztroenterológiát. A klinikai és a kutatási terület közti bérszakadék miatt kevesen vannak, akik egy elméleti intézetben maradnak az orvosi diploma megszerzése után. Igazán szoros kapcsolatban csak kevés hallgatóval maradunk. Persze a többiek tudása is hasznosul, hiszen az itt megszerzett ismereteiket fel tudják használni tudományos analízisek készítésekor, vagy éppen klinikai vizsgálatok lefolytatásakor. Másrészt nálunk megmaradnak az építőkockáik is, és az újabb hallgatók továbbvihetik azokat. De az mindenképpen szomorú, hogy a diákkörös hallgatóink többsége a végzés után elmegy a klinikumba, és nem marad itt PhD hallgatóként. Reméljük, hogy ebben lesz majd változás.”

Vida Noémi azok közé tartozik, akik az orvosi diploma megszerzése után folytatják a kutatást, és PhD fokozatot akarnak szerezni. Noémi a doktori képzés mellett a rezidensképzésbe is bekapcsolódott, de nem Szegeden, hanem Budapesten. Boros professzor bízik benne, hogy a két város közti távolság nem lesz akadálya az intézettel közös kutatómunkának. Optimizmusra ad okot, hogy Noémi mindig kiemelkedően teljesített tudományos területen. Eredményit mutatja, hogy nemcsak TDK konferencián nyert el díjakat, hanem már a legutóbbi, elsőszerzős közleménye előtt is jelentek meg társszerzős publikációi.

Boros professzor örömmel fogadna újabb hallgatókat is, kutatási témájuk van bőven. „Az utóbbi években olyan kutatási irányok felé is nyitottunk, amelyek korábban kevésbé álltak a figyelem középpontjában. Ilyen például a mitokondriális reakciók és az intracelluláris folyamatok részletes feltérképezése – ezek a sejtszintű mechanizmusok ma már a legfontosabb kutatási területek közé tartoznak. Egyre izgalmasabbak azok a vizsgálatok is, amelyek a szervezetben képződő, eddig kevéssé ismert szabályozó gázmolekulák szerepére összpontosítanak. Ezek közé sorolható a metán is, amiről mára egyértelművé vált, hogy képes befolyásolni az élő szervezet jelátviteli és szabályozó folyamatait. Ezt a kérdéskört egy nagy, nemzetközi összefogás keretében is kutatjuk, elsősorban az oxigénhiánnyal kapcsolatos változásokra fókuszálva. Különösen ígéretesek azok az új gázkeverékek, amelyek elősegíthetik, hogy a donorokból sebészileg eltávolított szervek minél tovább megőrizzék működőképességüket – ezzel jelentősen javítva a szervtranszplantációk sikerességét. Ezen a területen jelenleg intenzív kísérletes vizsgálatokat végzünk, és az eddigi tapasztalataink kifejezetten biztatóak.”

2025.11.21.