„Az idegtudományok nagyon érdekelnek, el sem tudom képzelni, hogy más területre váltsak”
Kutatásában a talamusz kapcsolatrendszerét tárja fel, különös tekintettel az agykéreggel való kommunikáció folyamataira. Munkája során számos élvonalbeli vizsgálati módszert sajátított el, nemrég pedig társszerzős publikációja is megjelent a rangos Cell Reports folyóiratban. Májusban Kóta Kata, a Semmelweis Egyetem negyedéves orvostanhallgatója lett a Nemzeti Tudósképző Akadémia legjobb hallgatója.
Kóta Kata 2021-ben, elsőéves egyetemistaként lépett be a Tudósképző Akadémia felsőoktatási programjában, de a kutatás – lévén szülei vegyészek, akik biokémiai területen tevékenykednek – gyerekkora óta közel áll hozzá. Seres Ádám tanítványaként már a Szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium diákjaként is részt vett az NTA középiskolai képzésében. A program felsőoktatási része pont abban az évben vált országossá, amikor megkezdte orvosi tanulmányait a Semmelweis Egyetemen, így egyértelmű volt, hogy jelentkezik az ottani képzésre. „Már ekkor tudtam, hogy valamilyen idegtudományi témával szeretnék foglalkozni, így a HUN-REN Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetben kezdtem el laborokat keresni. A mentorom Acsády László professzor lett, aki a talamuszkutatás nemzetközileg elismert szakértője. Az idegtudományok nagyon érdekelnek, el sem tudom képzelni, hogy más területre váltsak.”
Kata a talamusz kapcsolatrendszerét tárja fel Acsády professzor laborjában, fő fókusza az agykéreggel való kommunikáció folyamatain van. Számos élvonalbeli vizsgálati módszert sajátított el a virális pályajelöléstől a viselkedésbiológiai vizsgálatokig. „A labormunkába nem volt nehéz bekapcsolódnom, kihívást egyedül az jelentett, hogy miközben elsőéves orvostanhallgatóként még nem tanultuk az idegrendszer anatómiáját, addig nekem valamilyen szinten ismernem kellett az agy egyes területeit. Később viszont könnyebb lett minden, mert az egyetemi tananyag elsajátítását segítette a laborban megszerzett tudást, és a labormunkát is támogatta mindaz, amit a tanórákon tanultunk. A két dolog úgymond összeért.”
Kata a kutatómunkából azóta is kiveszi a részét. Nemrég egy társszerzős publikációját is közölte a rangos Cell Reports folyóirat, egy másik cikke pedig éppen bírálat alatt áll. „A már megjelent közleményünk egy nagy projekthez – amiben egy agytörzsi mozgatóközponttal foglalkoztunk – kapcsolódóan készült el. Ebben az én feladatom az anatómiai kísérletek elvégzése volt, de emellett sok új módszert is megtanultam. Ilyen volt például az optogenetikai stimuláció. Emellett itt kezdtem el komolyabb viselkedéses kísérleteket is végezni. A még bírálat alatt álló cikkünk anatómiai kérdésekkel foglalkozik, és egy olyan kutatáshoz kapcsolódik, amibe még a laborhoz való csatlakozásomkor kapcsolódtam be, és amit azóta is követtem.” Kata a labormunka mellett az Országos Tudományos Diákköri Konferencián is részt vett, és idén áprilisban második helyezést ért el az Orvos- és Egészségtudományi Szekcióban. Ennek témája ahhoz az anatómiai kutatáshoz kapcsolódik, amiről a most bírálat alatt álló közlemény is szól. Tavaly egy bécsi konferenciára is kimehetett a kutatócsoport tagjaként, és posztert állíthatott ki. Még nem tudja, hogy az orvosi diploma megszerzése után milyen irányba megy tovább, de könnyen lehet, hogy kutató lesz. Az MD-PhD képzést jövőre szeretné elkezdeni, és a terve az, hogy majd annak befejezésekor dönt arról, hogy elkezd-e valamilyen szakképzést rezidensként, vagy marad a kutatásnál.
2025.06.21.