2025. április hónap legjobb hallgatója: Szabó Dóra Julianna
„Vakmerőnek tűnt, de felajánlottam, hogy folytatom a munkáját, és megpróbálom első szerzőként elkészíteni a tanulmányt”
Tanárai már a középiskolában bemutatták neki az NTA programját, és elvitték Nobel-díjas találkozóra is, majd amikor megkezdte az egyetemet, egyből jelentkezett az akadémia felsőoktatási képzésére. Imád kutatni, idén februárban már egy első szerzős publikációja is megjelent egy D1-es lapban. Áprilisban Szabó Dóra Julianna, a Szegedi Tudományegyetem negyedéves orvostanhallgatója lett a Nemzeti Tudósképző Akadémia legjobb hallgatója.
Szabó Dóra Julianna Szombathelyen, az ELTE Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnáziumban érettségizett, a Tudósképző Akadémiát pedig biológiatanárainak, Baranyai Józsefnek és Szabó Bence Farkasnak köszönhetően ismerte meg. „Ők tudták, hogy érdeklődök a természettudományok iránt, így tizedikben elvittek a szegedi Nobel-díjas találkozóra, ahol kerekasztal-beszélgetésen is részt vehettem. Ott ismerhettem meg a Tudósképző Akadémia felsőoktatási programját, ami akkor még csak Szegeden volt elérhető. Tetszett a koncepció, és hogy általa korán bekapcsolódhatok kutatásokba. Emiatt miután megkezdtem Szegeden az egyetemet, egyből be is adtam a jelentkezésemet az NTA-hoz.”
Bár Dóra a gimnáziumban még bizonytalan volt abban, hogy az egyetemen az orvosi vagy a természettudományi kart – és ott a biológiát – válassza-e, ma már nincs benne ilyen kérdés, és tudja, helyesen döntött. Dilemmáját elsősorban az adta, hogy biztos volt abban: kutatni szeretne. „Végül Baranyai tanár úr javaslatára választottam az orvosi kart, mert onnan, ha úgy érzem, hogy nem megfelelő, könnyen átjelentkezhetek a biológiára. Mivel az orvosi képzést hamar megszerettem, és nem voltak bennem kétségek afelől sem, hogy a betegekkel jól tudok majd kommunikálni, a váltás gondolata soha nem merült fel bennem. Sőt ma már azt érezem, hogy nemcsak kutatóként szeretnék dolgozni, hanem részt szeretnék venni a betegellátásban is.” Dórát az NTA programjában dr. Keller-Pintér Anikó, a Szegedi Tudományegyetem orvosi karán működő Biokémiai Intézet docense mentorálja, a munkáját a kezdetek óta ő segíti. Kutatócsoportjuk a vázizomzat regenerációs folyamatainak fiziológiás, illetve patológiás molekuláris hátterének megismerésével foglalkozik.
„Azért választottam ezt a területet, mert az egyetem elején klinikai kutatásba még nem akartam bekapcsolódni, a biokémia viszont nagyon érdekelt, és foglalkoztattak a sejtszintű folyamatok is. A kutatásunkban a rabdomioszarkómával foglalkoztunk, ami rosszindulatú lágyrésztumorként elsősorban gyermek- és fiatalkorban jelentkezik. Azt vizsgáltuk, hogy a kialakulásában milyen szerepe van a syndecan-4 nevű fehérjének. A feltételezésünk az, hogy közrejátszik abban. Később teszteltünk egy olyan gyógyszert is, ami más indikációval már létezett, és felmerült, hogy alkalmazható lehet ennél a betegségnél is. Ezt a készítményt – aminek hatóanyaga a trastuzumab – alapvetően HER2-pozitív emlőráknál alkalmazzák, de mellékhatásként kiderült róla, hogy csökkenti a syndecan-4 szintjét, ami a rabdomioszarkómánál előnyt jelenthet. A gyógyszert ilyen irányban vizsgáltuk, és kimutattuk, hogy rabdomioszarkómánál is csökkenti ennek a fehérjének a szintjét a daganatos sejtekben. A kutatásunk még kezdetleges, és a közelében sincs egy klinikai vizsgálatnak, de az eredményeink így is biztatóak.”
A trastuzumab ilyen jellegű hatását a kutatócsoport idén februárban publikálta a D1-es besorolású International Journal of Molecular Sciences hasábjain, Dóra első szerzőségével. „Ezt a feladatot a harmadik évem előtt vállaltam amiatt, mert a posztdoktor, akivel együtt dolgoztam, elment az intézetünkből. Vakmerő döntésnek tűnt, de felajánlottam, hogy folytatom a munkáját, és megpróbálom első szerzőként elkészíteni a tanulmányt. A mentorom adott erre lehetőséget, a munkába pedig viszonylag hamar, másfél-két hónap alatt belerázódtam. Az irányítást nem volt könnyű átvenni, de mivel a projekt nagyon érdekelt, leküzdöttem a nehézségeket. Jó érzés volt problémamegoldásokon gondolkodni, kitalálni annak a módját, hogy a kísérletek jól menjenek. Mivel szeretek egyedül dolgozni, gyakran hétvégén is bejártam a laborba. A munkát segítette, hogy egyéni tanrendet kaptam, és ha szükségem volt rá, akkor a laborban dolgozó kollégák is segítettek. A kísérletes munkát nagyjából egy évig vezettem én, és rá fél évre készült el a publikáció.”
Dóra már bekapcsolódott egy új kutatásba is, és örülne annak, ha a rabdomioszarkómával kapcsolatos témát is folytathatná. Azon a területen sok új kérdés felkerült, jó lenne azokat is megválaszolni. „Például érdekes lehet, hogy mi történik, ha a trastuzumabot más hatóanyagokkal kombináljuk. A kutatásunk során végeztünk olyan kísérleteket is, amelyek a sejtciklus-analízisről szóltak, és megmutatták volna, hogy a sejtek megállnak az osztódásban. Ezek a vizsgálatok végül nem sikerültek, aminek érdemes lenne megtalálni az okát.” Dóra azt tervezi, hogy jövőre bekapcsolódik az MD-PhD-programba, és már gondolkodik azon is, hogy milyen szakorvosi területet válasszon a végzés után. A legszívesebben a belgyógyászattal kezdene, mert azt nagyon hasznos, sok területet lefedő tudományágnak tartja, ahonnan tovább lehet lépni az onkológia irányába is.
2025.05.26.