Szántó Csongor György: „Az időzített táplálkozás hatására előtérbe kerülnek a gyulladásellenes folyamatok”
Az időzített táplálkozás metabolizmussal és gyulladásos folyamatokkal való kapcsolatát kutatja, eredményei kiválóak. Januárban egy Q1-es lapban jelent meg társszerzős cikke, áprilisban pedig az OTDK-n végzett harmadik helyen róluk szóló előadásával. Önállóságával, lelkesedésével, barátságos személyiségével mindenkinek pozitív példát mutat. Szántó Csongor György, a Semmelweis Egyetem általános orvostudományi karának negyedéves hallgatója Kiváló Szent-Györgyi Hallgató díjat vehetett át a Nemzeti Tudósképző Akadémia vezetőitől.
Szántó Csongor György elsőéves orvostanhallgatóként kapcsolódott be az NTA képzésébe, egy gimnáziumi társának javaslatára. „Sramkó Bendegúz egy évvel járt felettem a középiskolában, a programot ő ajánlotta a figyelmembe. Mivel a kutatómunkát ő is az egyetem első évében kezdte meg, már mesélni tudott a tapasztalatairól. Tetszett, amiket mondott a programról, így nem volt számomra kérdés, hogy elkezdem-e a képzést. A témám kiválasztása előtt meglátogattam több labort, és végül Káldi Krisztinához adtam be a jelentkezésemet. Az ő laborja az egyetem Élettani Intézetében működik, a légkört nagyon barátságosnak éreztem már az első pillanatban. Mindenki közvetlenül viszonyult hozzám, lelkesen vezettek körbe a laborban, egyből megmutatták nekem az állatházat is. A kutatásokba könnyen be tudtam kapcsolódni, a munka pedig azóta folyamatos. A laborban junior mentorként Ella Krisztina egyengeti az utamat.”
Csongor két okból döntött amellett, hogy a metabolizmus témakörében kezd el kutatni. Az egyik, hogy ez a terület már régóta érdekelte, a másik pedig, hogy az egészséges életmódot mindig fontosnak tartotta. Olyannyira, hogy már gimnazistaként igyekezett figyelni a környezetében élők egészségére. Ezen szemlélet miatt tölti el külön örömmel, hogy úgy érzi: kutatása nemcsak az orvosi karrierjéhez tehet hozzá sokat, hanem eredménye hasznosítható lesz közvetlenül a mindennapokban is. „Munkánkkal azt szeretnénk feltérképezni, hogy az időzített táplálkozás – ami a nap aktív szakaszaira, egy 8-10 órás időablakba esik – hogyan befolyásolja a gyulladásos és metabolikus folyamatokat, illetve az immunrendszer működésének hatékonyságát. Ezt a fajta táplálkozást nem szabad összetéveszteni az időszakos böjttel, mert míg annál van kalóriamegvonás, addig a mi esetünkben nincs. Mi a kalóriáktól függetlenül vizsgáljuk az időben korlátozott táplálkozás szervezetre gyakorolt hatásait.
Csongor eredményeit az egyetemi TDK-konferencián már bemutatta, és elnyerte velük a második díjat a sejtbiológia-sejtélettan szekcióban. Emellett a országos TDK-konferencia elméleti orvostudományok – sejtbiológia-sejtélettan szekciójában is kiérdemelte a harmadik díjat. Volt már társszerzős közleménye is, amit idén februárban a Q1-es besorolású Frontiers in Immunology publikált. „Ebben a tanulmányban egy reumatoid artritiszes, autoimmun modellen vizsgáltuk az időzített táplálkozás pozitív hatásait. Azt láttuk, hogy azoknál az egereknél, amelyeket ily módon tápláltunk, csökkentek a gyulladásos paraméterek a kontrollcsoporthoz képest. Az OTDK előadásomban kifejezetten a zsírszövetek voltak fókuszban. Néztük a bőr alatti, azaz szubkután, a zsigeri, azaz viszcerális, valamint a hőmérséklet-szabályozásban is szerepet játszó barna zsírszövetet. Mindháromnál azt láttuk, hogy az időzített táplálkozás hatására előtérbe kerültek azok a pozitív folyamatok, amelyek a gyulladások ellen dolgoztak. Ezt igazolni tudtuk mind a zsírszövetek immunológiai és génexpressziós státuszában, mind a morfológiájában.”
Csongorék már tervezik a humán vizsgálatot, aminek első lépéseként felmérnék az abba bevont egészséges emberek metabolikus státuszát. Őket három héten keresztül diétáztatják majd úgy, hogy közben ugyanazt ehetik, mint egyébként, de kizárólag egy tízórás időablakban. Paramétereiket – köztük például a testsúlyt és a testtömeg-összetételt, a testhőmérsékletet, a melatonint és a kortizol plazmában mérhető szintjét – az első és a harmadik hét végén tervezik monitorozni. Mivel a vizsgálat ismét komplex lesz, emberben is egyértelműen megmutathatja az időzített táplálkozás metabolizmusra gyakorolt hatását. Csongornál már tervben van a PhD fokozat megszerzése, az azt célzó képzést várhatóan már az orvosi tanulmányok idején megkezdi. Szeretne minél több külföldi tanulmányútra kijutni, és már az is felmerült benne, hogy akár a rezidensképzésének egy részét is külföldi intézményben töltse. Mivel a jövőjét praktizáló orvosként képzeli el, már elkezdett gondolkodni azon, hogy milyen területre szakosodjon. Elsősorban a belgyógyászat és az endokrinológia érdekli, azokban szeretne a legjobban elmélyedni. Az endokrinológiát azért tartja kiemelten fontosnak, mert úgy érzi, hogy az a hormonműködések megértésén keresztül minden szervrendszerre betekintést nyújthat, ezáltal átfogó képet ad az emberi test működéséről.

2025.11.21.